Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)
a rendszerű tanácskozmányhoz, azért a tanári testület felszólíttatik, hogy a fentebbi magas rendeletet pontosan teljesítse." A gimnázium igazgatóságának válasza tükrözi a kormány németesítő politikájával szembeni ellenállás következetességét is: „A tanárok, kik mind tősgyökeres magyarok, valamint más mivelt nyelveket, úgy a latint és a németet is értik tudományosan, de azért csak magyarul beszélnek és tanácskoznak, s ezért a jegyzőkönyveket is magyarul keli szerkeszteni, mert felettes hatóságuk ezt még 1828-ban így paranqsolta." 5 A nagykőrösi gimnázium felterjesztését a tannyelv kérdésében maga Arany János fogalmazta meg, és ezekkel az érvekkel védelmezi a magyar tanítási nyelvet: „Az iskola növendékei magyar ajkúak, s bármily alapos tanítás útján sem vihetik annyira, hog}' akármely tárgyat németül tanulhatnának." Példamutató az az elkeseredés és az elkeseredésből született következetes harci kedv, ami akkor eltöltötte a magyar tanítási nyelv védelmében szerepet vállaló pedagógusokat. A pápai kollégiumnak a magyar nyelvű tanítás érdekében megfogalmazott és felterjesztett kérvénye egyrészt vádirat az önkényuralom ellen, másrészt lelkesítő erő az ingadozók irányában: „Lelkünket vélnők testünkből kiszakíttatni, ha édes nyelvünknek csak iskolánkbani míveléséről is lemondani kényszeríttetnénk." c Pedagógusaink és a magyar nyelvtudomány munkásai, — mint az alábbiakban majd látni fogjuk, — a németesítő törekvésekre azzal válaszoltak, hogy a magyar nyelv háttérbeszorítását célzó intézkedések árnyékában még intenzívebben foglalkoztak a magyar nyelvi nevelés és oktatás kérdéseivel és a magyar tanügy múltjával. A magyar nyelvtudomány ebben a korszakban is a legnemzetibb tudománynak bizonyult. Az Entwurf követelései között több olyan intézkedés is volt, ami a magyar iskolarendszert is a modernebb fejlődés irányában indíthatta el, de csak az uralkodó osztály gyermekeinek tanítását, nevelését illetően. Alapjában véve reakciós jellegű volt ez az új tanrendszer, mert a magyar tanügy egész múltjával szakított. A Thun-féle középiskola szervezetében a gimnáziumokat nyolc osztályúakká tette, s az osztályrendszer helyébe a szakrendszer bevezetését kívánta, s a VIII. osztály végén bevezette az érettségi vizsgálatot, s elrendelte a szertárak és könyvtárak bővítését. A magyar tanügyi viszonyok között ezek a követelések egyúttal életveszélyt jelentettek az autonómiával rendelkező iskolák számára, mert anyagiak híján ezek az iskolák, — amelyek akkor egyúttal erődvárai voltak a nemzeti érzésnek, a magyar nyelvű tanításnak — nem tudtak eleget tenni ezeknek a követelményeknek, s mivel az Entwurf ez előírásait nem teljesítették, nyilvános jellegüket elveszítették, állami ér9