Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Kármán műve-e A fejveszteség? (Megjegyzések a XVIII. századi magyar stíluskutatás módszertani kérdéseihez)

stílusértékek iránt, hogy a felvett archaizáló hangból egyszer sem esik ki, egyszer sem üt meg disszonáns, oda nem illő hangot. Érzem, természetesen, hogy ezt a tételt alaposan bizonyítani kell és a következőkben kísérletet is teszek arra, hogy bizonyítsam. Az előbb arról beszéltem, hogy Kármán nem böngészte össze a régies kifejezéseket, most azonban mégis úgy kell eljárnunk, hogy előbb Kármán egyes szavainak és kifejezéseinek a XVI. századi megfelelőit keressük meg, illetve egyes szavaknál mutatunk ki egyezést. A legfontosabb bizonyítékaink azonban sokkalta általánosabb érvényűek, t. i. a mondatkezdés („billentés" a zongora nyelvén) , rendkívüli ereje itt is, ott is, valamint a mondat-melódiának az azonossága. A fejveszteségben találjuk ezt a szót, hogy „megszerezni'" abban az értelemben, hogy „megtenni." Betécsi: „Megszerzem akaratodat. (183. lap.) A 171. lapon ugyanígy Zongor: „...Igazlom tanácsodat, meg is szerzem, midőn alkalmas ideje és helye lészen." Az Elektra II. 6. jelenetében feleli Chorus szavára: „...bizony méltó dolgot kéván nénéd tüled," Chrysothemis: „Megszerzem." Több helyen találjuk A fejveszteségbei\ a „művelni" igét „tenni" értelemben, „vitézül műveltél" (174. lap), „holott annyit műveltél" (177. lap), „úgy művelj mint szereted" (182. lap). Ugyanilyen értelemben használja Bornemisza ezt az Elektra ban: „azt mield, az mi kedves", (I. 3.), „azt kelt mielnem, az mit parancsol" (II. 4.), „meg kellett mielni" (III. I.), „méltatlan mielni" (III. 1.). — A „lakni" szót „élni" értelemben használia A fejveszteség: „Akarj uram venni feleségül magadnak mást, kivel vígan lakjál... Hát ígyen lakozzál itt uram, magánosan mint remete." (171. lap.) Példák az Elektrából: „Te is úgy lakjál, mint királyné" (I. 3.), „Ugy felséges uram, úgy lakjunk" (I. 1.), „...te azért, hogy latroddal kedven lakhassál...." (III. 1.) Ide vehetjük Szenczi-Molnár. Albert zsoltárát is: „Kik lakoznak a földnek színén." — Az „egy" szónak hangsúlyos használata „egyetlen egy" értelemben A fejveszfeségben: Szántál-e immár valamely ifjat egy leányodnak?..." (180. lap.); az Elektrában-. Oh, én egyem atyám!" (I. 5.) Összehasonlítható a határozott névelővel való takarékosság is." Pl. A fejveszteségben többször találunk „ez"-t „ez a" helvett: „Ez sebhelv", „ez fegyverkötőn", (174. lap.) Ugyanígy az Elektrában: „Ez átkozott gazember" (TI. 6.), ,,Ez fertelmes nsszonyállatnak félelmét..." (III. 1.) — Különösen felkiáltásokban egyező használatban találjuk a „ki"-t „mi" helyett: „Vaj ki tágas lészen tenéked e kastély jövendőre" (171. lap.). Az Elektrában-. „...Veszedelmet ne jelentsen, kitül isten oltalmazzon" (II. 3.), „O, ki nagy méreg ez énnékem" (II. 4.) — Csak 314,