Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában

mus figyelhető meg a laterális és a mélyítő erózió változásaiban, ami a folyóvölgyek terraszos kiképzéséhez vezet. A periódusos, ismétlődő változásokra L. Sz. Bergtől olva­sunk tanulságos példát. Egy lúcfenyőerdő elpusztulása (leégése) után a hajdani erdő helyén először fénykedvelő növényzet tele­pedik meg. Az erős napsugárzás az árnyékot kedvelő növények. elterjedését gátolja. Az erdő helyét hegyi rét foglalja el. A fiegyi réten később tömegesen elszaporodik a nyír- és nyárfa, valamint a fehér égerfa. Az elszaporodó csemeték beárnyékolják a talajt, minek következtében a fénykedvelő növényzet elpusztul. Ha a fák akkorára nőnek, hogy koronájuk zárt ernyőt alkot, ismét ki alakulnak a lucfenyőre kedvező mikroklimatikus feltételek. A fenyőfák fejlődni kezdenek, lassanként magasra nőnek. A nyír­és nyárfa, a fehér égerfa ennek következtében szintén árnyékba kerül és elpusztul, fgy .azután — az erdőégés után mintegy 100 évvel — az életfeltételek ellentmondásos változásai közepette a lucfenyő ismét jogaiba lép és egyeduralkodóvá válik. 3 0 A változások dialektikus menetében a fény és árnyék, a fagy és az attól való védettség, továbbá a hőingadozások ellent­mondásai, összefüggései szerepelnek. A legfontosabb változáso­kat mindig a növekedő, az új elemek okozzák, amelyek a főté­nyezőség színvonalára emelkedve, a régi állapotokat megszün­tetik. A napfényes mikroklíma helyett például kialakul az árnyé­kos állapot. A folyamatokban — az ellentmondások felcserélődésén kí­vül — az ideiglenes nyugvópontokat (kiegyensúlyozódást) is megtaláljuk. A kiegyensúlyozódás csak ideiglenes állapot, azt az ellentmondások újabb fellépése követi. Az árnyékba került fénykedvelő növények elpusztulása (ellentmondás) után az ár­nyékot kedvelő növények megtelepedése ilyen nyugvópont. A főtényezős-ellentmondásos összefüggések mindig változó viszonylatok. Periodikusak, ismétlődők, gyengülök és erősödők. Az ellentmondás időleges megszűnését újabb ellentmondások kiélesedése követi. A folyamatok helyhez vannak kötve és a kör- . nyezet fejlődésében fontos változásokat okoznak. A földrajzi zó­na vagy táj ezek szerint nem lehet csupán „térbeli fogalom". A' zóna, vagy táj dialektikus és dinamikus fejlődéstörténeti ös.i­szesség. Ilyenné pedig elsősorban az ellentmondásos összefüg­gések, a tevékeny, funkcionális összefüggések teszik. A társadalom termelő munkája és a földrajzi környezet kö­-zött is hasonló összefüggések vannak, azzal a különbséggel, hogy ebben a viszonyban a társadalom tudatos állásfoglalásá­ról van szó és hogy a fejlettebb termelő eszközök és a törvény­130

Next

/
Oldalképek
Tartalom