Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Berencz János : Pedagógiai problémák Gárdonyi „Az én falum" című művében

tükröződik ez a pedagógiailag jelentős élményanyag az író müveiben. E szempontból foglalkozott Gárdonyival Bognár Gyula tanulmánya („Gárdonyi gyermekkori, emlékeinek pedagógiai tanulságai" címmel, „Nevelésügyi Szemle" Szeged, 1938. 9-10. sz.) amely Gárdonyi szemléletes írásmódjára, gyermekismeretére, esztétikai nevelésére hívta fel a figyelmet. Az említett nézőpontokat foglalja magában az irodalompedagógiai jellegű kutatás. E különböző nézőpontok természetesen szorosan összefüggnek; például nyilvánvaló, hogy egy író gyakorlati pedagógiai tevékenysége kihat műveire, a művek hatására, a művekben megnyilatkozó pedagógiai problémákra. A teljességet igénylő irodalompedagógiai kutatásnak tehát mindezeket a nézőpontokat szoros összefüggéseikben kell feltárnia. Hiba azonban, ha a különböző nézőpontok egy-egy tudományos műben rendszertelenül, szemponttalanul keverednek. (Mint pl. Lengyel Dénes Csokonairól szóló irodalompedagógiai jellegű művében. (Irodalomtörténet, 1954. évf.) A különböző irodalompedagógiai nézőpontokat rendszeresen, megkülönböztetve, de ugyanakkor összefüggéseiket, kölcsönhatásukat kidomborítva kell egységbe olvasztani. A következőkben nem törekedhetünk teljes irodalompedagógiai vizsgálatra, hanem csupán „Az én falum" című mű pedagógiai problémáit igyekszünk elemezni. * . * „Az én falum" hősei: a tanító, a gyermekek, a falusi nép. Gárdonyi, a tanító, őszintén szerette a gyermekeket, a falu népét. Ez érződik is a könyv minden során. Hiányzik azonban e művéből is a mélyebb társadalmi problémák felvetése, a parasztság rétegeződésének ábrázolása, a nevelés társadalmi gyökereinek meglátása, megértése, ábrázolása. De mindezen hibák, a realista szemlélet e súlyos korlátai ellenére is figyelemreméltó számunkra ez a munka. Elvonul előttünk az iskolaév, az évszakok, a falu élete, a 80-as, 90-es évek Magyarországán. Ott áll előttünk Gárdonyi, a tanító, az iskolaév első napján: „Az iskolám olyan már, mint a zengő méhkas. A pap kihirdette, a kisbíró meg kidobolta, hogy krumpliszedés után senki ne tartsa otthon a gyerekét, hanem küldje az iskolába. Hát már hétfőn reggel megkezdődött a bevonulás. A kis fitosorrú, tüskéshajú Tabi Jóska jött elsőnek. Futva jött, mert ez a gyerek mindig* fut. A vászontarisznya ide-oda lődörgött az oldalán, úgy meg volt tömve. No, egy birsalma ki is lódult belőle, mikor az árkot átugrotta az iskola előtt...." 71