Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Berencz János : Pedagógiai problémák Gárdonyi „Az én falum" című művében

lordult ellene olyan dühödten a reakciós kritika. Egy falusi tanító, Kovács Ágoston élettörténetén keresztül mutatja be ez a regény, mennyire megalázza a klérus a tanítót, mennyire nem becsülte az úri Magyarország a nép tanítóját. A falusi tanító elkeseredett harcait, megalázását mutatja be Gárdonyi Kovács Ágoston tanító sorsán keresztül. De bármennyire együttérzünk is a regény falusi tanítójával, még sem forradalmár ő. Ezért nem helytálló, ha Kovács Ágostont Petőfi Apostolával állítjuk párhuzamba, mint azt Schvertsig Antal tette. („Gárdonyi Géza regényköltészete, Bp. 1930. 12. i.) Schvertsig abban látja a hasonlóságot Kovács Ágoston és az Apostol közt, hogy mindkettőnek alapélménye — szerinte — a csalódás. Ez azonban nem lényegi, hanem formális hasonlóság lehet csupán. Petőfi Apostola forradalmár (vö. Tamás Anna tanulmánya: Petőfi „ApostoF-a, Irodalomtört., 1952. 3-4. sz.), Kovács Ágoston ellenben nem az. „A lámpás" c. regénynek több jelenete, motívuma tér viszsza - megváltozott alakban - „Az én falum" elbeszéléseiben is. A 90-es évektől kezdve Gárdonyi radikális-polgári, ellenzéki beállítottsága egyre inkább eltűnik. Magával ragadja egyes müveinek közönségsikere, behódol az uralkodó osztályok ízlésének. Az uralkodó osztályok reakciós szemlélete mély nyomokat hagyott Gárdonyi falu-ábrázolásában, ember-ábrázolásában. Idilli színekkel, hamis romantikával ábrázolja a falut, a parasztság rétegeződése, nyomora szinte feloldódik, eltűnik műveiből. Gárdonyi belső vívódásai, ellentmondásai tükröződnek egri éveinek munkásságában. Ezekre a belső ellentmondásokra célzott Karácsony Sándor, mikor misztifikáló módon ezt írta Gárdonyiról: „És Egerbe költözött a költő. De csak a teste. A lelke rá se nézett Egerre... Nem is lát az író a mai és multi Egerből semmit: önmagát látja és a végtelent. De csak a teste szeparálódott, a lelke nem, mert neki köszönhetjük a Láthatatlan ember, az Egri csillagok és a Dávidkáné legvalószerűbb magyar tegnapját és tegnapelőttjét." (Református Élet, 1936. évf., idézi továbbá Karácsony S.: A könyvek lelke, Bp. 1941. Exodus kiad. 175—176. 1.) Gárdonyi belső ellentmondásossága, sok pozitív, de ugyanakkor sok negatív vonása tükröződik az 1898-ban megjelent „Az én falum" című kötetében is. A következőkben Gárdonyinak ezt a pedagógiai szempontból talán legtöbbet jelentő alkotását vesszük pedagógiai, pontosabban irodalompedagógiai vizsgálat alá. Mielőtt elemzésünket megkezdenénk, szükségesnek látszik 69