Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Berenczné, Saár Zsuzsa: A magyar rajzkultúra egri hagyományai

tozása, s az új találmányok új változást hoznak az asztalosmesterségben is. ír arról, hogy a 18. században, mikor ,,a kevésbé kifejlett ízlés az összehalmozott szépségekben nyilvánult meg, a kézművesek azt a szokást vették fel, hogy műveiket minél több munkával készítsék", ezt lehetett is akkor, mivel a dolgoztatok csak egyes gazdagok és nagyobb rangúak voltak: de a míveltség elterjedésével, midőn a szebb míveket már a köznép is kívánta, az asztalos mívek készítésének rendszerébe is változásnak kellett történnie, „mellyet a fényesítésnek újabban feltalált azon módja, melly egyedül csak sima munkáknál használható, egészen sajátszerűvé tett; elhagyatván akkor a tömérdek faragások és festések az asztalos míveket és főleg házi bútorokat a legegyszerűbben simára fényesített fábul kezdették készíteni." (Heti Lapok, 1838. évf.) Az idézett rész arról tanúskodik, hogy Joó elég világosan látta a művészet, az iparművészet, az asztalosság, és a társadalom, a társadalmi osztályok kapcsolatát. A „Héti Lapok" nemcsak elvileg tárgyal a mesterségek és társadalom kapcsolatáról, hanem szakrajzokat, terveket közöl; eredeti tervei alapján. így pl. asztalok, székek, nyugvóágyak, ezenkívül fürdőkádak, kocsik, hintók tervei is bőven találhatók a lapban. (A bútortörténet magyarországi szakirodalma, így legutóbb Homér Lajos: A bútor története, Bp. 1947. Barka kiadás, valamint Szabolcsi Hedvig: Régi Magyar Bútorok, Bp. 1954. Képzőművészeti Alap kiadása, Joó Jánosról nem tesznek említést.) Nagy gondot fordított'arra, hogy a külföldi, fejlettebb kapitalista országok ipari találmányait, újításait a hazai közönség számára a „Héti Lapok"-ban ismertesse. íme, néhány érdekesebb példa: Szól az angliai üvegfestésről, srófok gyártásáról, érckemencék javításáról, sziksófőzésről, országutak javításáról, a gyapjúszövés jobb módjáról. Tervet készít egy egri szőlőmalomróT, koppantok, hamvvédők javításáról, gépi erőművek javításáról, berendezésének, eszközeinek elkészítési módjáról. 3. Joó János a rajzoktatásról. Mit kell érteni „rajzolatok" alatt? — teszi fel Joó János a kérdést a „Héti L a p o k"-ban. Tapasztalata az, hogy bár Magyarországon 20 és egynéhány rajziskola működik és ezenkívül néhány magánrajziskola is van, úgy, hogy nincsen nálunk -olyan művelt ember, akinek ne lenne fogalma a rajzolásról, de még a műveltebb körökben is csak kevesen akadnak olyanok, „,akik a műtudomány kifejlésére szükséges művészetet (ti. a 63