Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

Miscellanea - Dr. Bakos József: Miscellanea linguistica

Dehogyninps! — ha van fogódik, van fogul is. A Magyarul ígyf c. munkájában már így ír Gárdonyi erről: „Szily Kálmán jó megjegyzése, hogy fogul ige nincs." — előzékeny: v. ö. érzékeny, fázékony, — előzőleg: v. ö. futólag, — eltulajdonít: tulajdonít codexbeli szó, magának tulajdonít anrechnen, zurechnen, sich zueignen, — emlős állat: Jobb lett volna: meleg állat, — enyhe: A nép mindenütt mondja: víz enyhe, szél enyhe, s így csakugyan enyh folna a szó, de enyhe ragozás nélkül is, mint a méhe a méh helyett, kehe, a keh helyett, továbbá a doha, moha a doh és moh helyett. Igaz, hogy ezek nem minősítő szavak, de az enyhe a nép ajkán is járja minősítésül a lanyha, renyhe, lomha képére, — érdek: Az ó nyelvben = rühren, Tehát érdekes — rührend, — erjedni: vö. Magyarul így!: 99. és itt: Védelme inkább a tér, terjed, — érték: Nem rossz szó (mér-mérték), de minek, ha megvan a becs?, — észlel: v. ö. szaglál, szemlél, hírtec, fagylal, bűzlel, — eszmélet: Eszmél megvan a régi nyelvben is (Nyt. sz. I. 716), tehát az eszmélet nem a nyelvcsinálók szava, — fehérnemű: PPBL.-nél van vászonnemű. Kemény életrajzában (52) fejér ruhanemücske. Máskülönben a régieknél mindig fejér ruha, — felelősség: v. ö. ismerősség, eszelősség, sietősség, nevetősség, viselősség,—• féltékeny: Erre a megjegyzésre, hogy „A Mondolat rosszalja", Gárdonyi ezt jegyzi meg: Persze: mert nem félékeny, hajlékony stb. lehetett volna a kapta, hanem mert félt a tő: ölt, olt, tilt, kelt. Micsoda mn. képzés volna ezekből: öltékeny, oltékony, tiltékony, keltékeny, — fogyatékos-: verítékes, (verejtékes), mértékes, iszamtékos (iszamós) codexbeli szó, — födélzet: A régi nyelvben van héjazat, tehát a födélzet jólképzett szó, ha a födelez a töve., — fölszállni: Felszállott a páva vármegye házára, Népdal. — függelék: jó, toldalék, főzelék stb, — független: járatlan, szokatlan, íratlan, faragatlan, gáz: vö. Magyarul így!: 133, — gyám: a gyámfa bizonyosan régi magyar szó, — gyermekes: gyerekes asszony ne volt volna meg a népnyelvben?, — gyorsul: Ha volt lassul, lassúdik, mért ne lehetett volna gyorsul is. — győzelem: v. ö. engedelem, félelem, élelem, — ószavak, — hajhász: Két sz-szel írva jó sző, mint fogdmeg, röhencs, nefelejcs, — hajsza: Talán a nép nyelvéből, — halottkém: halálnéző, vö. Magyarul így!: 138,: halottnéző, — hasztalan: A régieknél is megvan. Jó szó, — hatalmazni: jó szó, de hibásan áll a jogosítás helyén, — házalni: jó, mert a népnél szomszédolja szomszédot járja, — helyes: A népnél helyes a csinos szinonimája, — heveny: Heven a régi nyelvben - hitzig, heftig, brünstiglich, eilig, eilend,— hevenyében: régi jó szó. A mostani alkalmazása is jó, ha rögtönzés név30 Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 465,