Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Nagy József: Heves megye története a felszabadulástól a két munkáspárt egyesüléséig

Ezekből a száraz gazdasági adatokból is kitűnik, hogy a munkásság öntudata jelentősen megnőtt s megértették és magukévá tették a Kommunista Párt jelszavát: „Tied az ország, magadnak építed!" A háborús romok eltüntetése, az ország gazdasági újjáépítése még önmagában nem jelentett teljes változást. Meg kellett szüntetni a nép kultúrális elmaradottságát, fel kellett számolni különösen a falvakon levő sz'ellemi sötétséget. Kultúrális forradalomra volt szükség. A szellemi sötétség és elmaradottság jellemzője volt általában a magyar falvaknak, a Mátrahegyei közé bezárt kis telepekre azonban ez még fokozottabban érvényes volt. Hasznos, Terpes, Mátraszentimre és még más falvak is mind egy-egy csodajáró hely, mindegyiken megjelent Krisztus, szűz Mária, vagy egy másik szent, s azóta napirenden történnek csodák. Természetesen a községi pap és néhány kulák kiválóan kerestek a nép hiszékenységen. Ez — sajnos — nemcsak a felszabadulás előtti időkre volt jellemző, hanem még 1948—49-re is, még ekkor is ezres tömegek tódultak a hasznosi szüzanyához, hogy gyógyulást keressenek. Nem volt azonban közömbös a Kommunista Párt számára a felnövekvő új nemzedék sorsa sem. Az iskolából kikerülő fiatalságnak jelentős szerepet kellett vállalni a szocializmus építésében. A felszabadulás után azonban az ifjúság helyzete Is rendkívül súlyos volt. A falun lakó munkás, vagy szegény parasztfiatalok iskolázása csaknem teljesen lehetetlen volt. Nemcsak az egyházi iskolákban fizetendő magas tandíj sújtotta őket, hanem a magas internátusi díjak is. Pl. 1945—46-ban az egri érseki tanítóképző internátusában a következő díjat kellett fizetni: 2 q búza, 10 kg zsír, 3 kg szalonna, 4 kg szappan, 200 db tojás, 10 db csirke, 150 kg krumpli és sok m'ás, apróbb szolgáltatás (bab, hagyma stb.) Összesen, mintegy 2500 Ft értékben. 9

4 Nyilvánvaló, hogy egy kisparaszt, vagy újgazda ezt az összeget nem bírta megfizetni. Ilyen körülmények között megváltást jelentett, különösen a dolgozó parasztság számára 1947-ben a népi kollégiumok felállítása. Egerben a Dobó Katalin, Gyöngyösön a Vak Bottyán népi kollégiumok jöttek létre elsőnek. A népi kollégiumok hálózatának kiépülése a munkás- és parasztfiatalok sokasága előtt nyitotta meg a tanulás és művelődés lehetőségét. Nem volt megnyugtató a Kommunista Párt számára az a tény sem, hogy az ifjúság nevelése, oktatása az egyházak kezében van. így a kötelező vallásoktatással lehetővé vált, hogy míg egyfelől a tanulók elsajátították a modern tudomány eredményeit, a másik oldalon igyekeztek beléjük csöpögtetni a val407,