Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Nagy József: Heves megye története a felszabadulástól a két munkáspárt egyesüléséig
relése, sem igaereje nem volt. Voltak ugvan olyanok, akiknek egy tehenük vagy lovuk volt, ezek azonban a földhözjuttatott parasztságnak elenyésző kisebbségét alkották. A földosztás hatalmas méreteihez képest ugyancsak kevés volt azoknak a száma is, akiknek sikerült gazdasági eszközöket'biztosítani a felosztott nagybirtokok felszereléséből. Ekkor is a szovjet katonaság sietett a dolgozó parasztság segítségére. A vármegyei szovjet katonai parancsnokság 900 darab lovat engedett át a megye szegényparasztságának, hogy megkönnyítse a mezei munkák végzését. 3 4 Ugyancsak a szovjet parancsnokság látta el permetező és más növényvédő szerrel a lakosságot, hogy a szőlő- és gyümölcstermelésben ne legyen fennakadás. 2 5 A Vörös Hadseregnek ez a baráti támogatása elmélyítette dolgozó népünkben a Szovjetunió szeretetét. Az új gazdák többsége arra kényszerült, hogy valamelyik nagygazda, vagy középparaszt igaerejét vegye igénybe a legfontosabb mezőgazdasági munkák elvégzésénél. Ez a „segítség" azonban rendkívül terhes volt az újgazdák számára. A régi, nagyobb jószágállománnyal rendelkező birtokos parasztok igyekeztek az újonnan földhöz juttatottakat minden téren kihasználni. 1945-ben 1 napi igásmunka ellenében 4-5 napi kézi napszámot kellett teljesíteni. Ez a legteljesebb igauzsora volt. Lényegében ez a jellemző 1946-ra is. „Igen sok panasz érkezett az új gazdáktól — írja a Gyöngyösi Népiap —. így legutóbb Visznek községből, hogy az igafogattal rendelkező gazdák magas ellenszolgáltatást kérnek tőlük a végzett fogatos munkákért 2 6 Ezt az igauzsorát próbálja megszüntetni a 10210/ 1946. M. E. sz. rendelet, amely szántásért 400 négyszögölenként egy gyalog napszámot állapít meg. Ez azonban még nem oldotta meg teljesen a helyzetet v mert 1947-ben, ha az igauzsorának ez a formája meg is szűnik, egy másik lép előtérbe, mivel 120—160 forintot kérnek egy igásnapszámért, ami ugyancsak* több napi kézinapszámnak felelt meg. Az újonnan földhözjuttatottak nagyrésze azonban ekkorra már gazdaságilag megerősödött és igy kivonta magát a kulákság kizsákmányolása alól. A fasiszta csapatok kiűzése után először a munkásság állt talpra kábultságából. Megértették, hogy népünk létérdeke azt kívánja, hogy minél előbb eltűnjenek a romok, meginduljon a normális élet, termeljenek a bányák, gyárak. A termelés megindítása azonban nem volt egyszerű feladat. Üzemeink jelentós része megrongálódott a- harcok következtében, az épen maradt gépekhez sem volt azonban üzemanyag, vagy nyersanyag. Munkásaink a téli hidegben gyakran fizetés nélkül és éhezve, emberfölötti munkát végeztek a termelés megindításáért. Az eger25 387
