Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Balogh György: Heves megye népe az 1848—49-es szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratában
mint százra szaporodnak — igényelnek, kirfíeríték pénztáramat annyira, hogy már kinszeritve valék pár száz forintokat kölcsön venni. Minél fogva kérem Kormánybiztos Urat azon körülményre figyelmeztetni; miszerint Egerben még sok szuronyos puskák lévén, azok részint a városházán, részint egyeseknél használatlan hevernek, míg azok a mi kezeinkben legalább azon hasznot hajtanák, hogy azokkal a szükséges puskákat a németektől megszerezhetnénk. Kormány Biztos Ur csekély véleményem szerint honunknak igen jó szolgálatot tenne, ha az egri városi hatóságot oda utasítaná, miszerint ez a található szuronyos puskákat és a szükséges töltéseket ideiglenes használatra a Győr megyei szabad csapatnak átengedné... 6 1). A gerillaharc alapját, támadó szellemét voltaképpen az ellenség iránti gyűlölet s a már kivívott jogok féltése jelentette, de közrejátszottak még más okok is, amelyek erősítően hatottak rá. A Heves megyei népi harcokra hatással volt, mégpedig feltétlen pozitív hatással, a hazaáruló nagybirtokosok javainak zárolása. Előremutató intézkedéseket láttak benne. Hozzájárult harcaik eredményességéhez — éppúgy, mint a hadseregnél — az a körülmény, tudták: Kossuth a közelben tartózkodik. Buzdítólag hatott a Heves megyei népfelkelésre más megyebeli szabadcsapatok példája is, így a győrieké, akik Egerben jelentkeztek, hogy továbbra is harcolni akarnak az osztrákok ellen. A gerillák erőt merítettek a forradalom és szabadságharc már meglevő hagyományaiból: a nagyszombati önkéntesek harcából, de legfőképpen saját éredményeikből, a cibakházi csatából és a poroszlói, gyöngyösi megmozdulásból. A nép mindenütt megmozdult, de legfőképpen ott, ahol látták a hadsereg vezetésében is a támadó szellemet. Mikor általános visszavonulás volt és csak egyedül a Perczel-hadsereg képviselte a támadást, nem volt véletlen az, hogy először az ő seregének működési területén alakult meg síkeresen működő szabadcsapat. A tavaszi hadjárat utáni időszakban a fegyveres harc mellett úgy állott ki a parasztság, hogy vonakodás nélkül tejesltette az újoncállítást. Az 1849-re kiállított létszámot nótaszóval indították útba a kecskeméti újonctáborba. Katonaállítással válaszolt a polgárság tehetősebb rétegének egy része is. Hartmann Lipót ácsmester két katonát szerelt fel a saját költségén, mint ahogy azt a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyv is bizonyítja. „...Hartmann Lipót gyöngyösi áts mester.... ausztriai születésű lévén... azonban a hazának hű polgára lett, midőn a hon a szabadság és függetlenség harcát vívja, mellyben ő tettlegesen részt nem vehet, a hon és annak szeretete iránt őszinte vonzal21 371
