Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Parasztmozgalmak Heves és Külső-Szolnok megyében, a 19. század első felében
szandai pusztára biztosokat és orvosokat rendeltek, hogy a Máramarosból a Tiszán érkező tutajokat vegyék vizsgálat alá. A mezőtárkányi és makiári határban állandó őrséget szerveztek, hogy Mezőkövesdről és Borsod vármegye gyanús helyeiről senkit be ne bocsássanak Egerbe a felsőtárkányi és apátfalvi utakon, Gömör vármegyéből pedig a mátrai járáson keresztül. De a hatóságok e megkésett óvintézkedésekkel nem tudták elejét venni a járvány terjedésének. A kolerával fertőzött városok vagy falvak körülzárására azonnal katonaságot küldtek ki. így többek között Tiszafüredet is katonai zárlattal vették körül, hogy elzárják a még nem fertőzött vidéktől. Erre a füredi nép között lázongás keletkezett. Mikor az alszolgabíró értesült a füredi lakosok békétlenségérői, azonnal kiküldötte a mezei biztost fegyveres hadnagyaival, majd maga is személyesen'megjelent Füreden. Öt napig való ottléte után arról tett jelentést, hogy „Füreden a köz csendesség legkisebb részben sem volt megháborítva." A füredi közbirtokos urak azonban, — akik jobban ismerték már az állandóan mozgolódó mezővárosiakat — nem nyugodtak meg az alszolgabíró jelenléte után sem. Röviddel ezután az egyik közbirtokos, N. Várady iVlihály, arra kérte a megyét, nyomozza ki „a köz csendességet és bátorságot könnyen felháborító gyanús beszédeknek" elkövetőit. A vizsgálattal megbízott Okolicsányi Gusztáv alszolgabíró a megyei börtönbe vitette Brazel János füredi mészároslegényt.'Az egyik tanú állítása szerint N. Botos Józsei ezeket mondotta: „Amint hallom, szabad az urakat lékelni!" A földesurak annyira megrémültek e fenyegető szavak hallatára, hogy Füredre és környékére a megyében állomásozó nádori lovasságból egy szakaszt kértek. Ennyire féltek a füredi-földesurak a folytonosan lázongó nép haragjától. ' Dolinszky György, báró Orczy László tiszaszalóki és abádi tiszttartója, azzal az előterjesztéssel járult a megyéhez, hogy Balogh Mihály szalóki jobbágy, amikor a templom előtt a nótárius kihirdette, másnap menjenek a jobbágyok urasági szántásra, a nép felé fordult és elkiáltotta magát: „Mind huncfut, aki szántani megy!" A tiszttartó Balogh Mihályt vasra verette, a helység bírái azonban szabadon eresztették. Másnap már egy jobbágy sérn ment az uraságnak szántani. A megye az alszolgabírónak kiadta a parancsot, hogy az „engedetleneket" szorítsa rá az úrdolgára, a „vétkeseket" pedig haladéktalanul fogassa el és küldje be őket a megyei fogházba. 1 9 Midőn Retsky Pál főszolgabíró Hevesen a borbéllyal és bíróval beadatta a bizmutport a lakosoknak, akadt olyan ház, ahol' vasviüát és kést fogtak rájuk. Al-talánosan elterjedt a hír, 335,
