Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Parasztmozgalmak Heves és Külső-Szolnok megyében, a 19. század első felében

értelmű meghagyással küldte le a megyéhez a Kállay-család folyamodványát, hogy a mezőtúri közönséget intse az új úrbéri szabályozás pontos megtartására a királyi resolutio (döntés — Sz. I.) megérkezéséig is. Szorítsa rá a megye a túriakat a földesuraságot illető robotnak és cenzusnak lerovására, a városi tanácsot pedig arra intse, hogy a „lakosokat fel ne lovalja és az elégedetlenség magvát ne terjessze. Végezetül a helytartótanács a megye figyelmébe ajánlotta, hogy Kovács Jánosnak és Igari Szűcs Lukácsnak az üldözésével hagyjon fel, akik Bécsben jártak sürgetni a mezőváros kérvényét s ott menlevelet is kaptak. A vármegye az erőskezű főszolgabírót, Recsky Lászlót küldte ki, hogy a mezőtúri lakosokat és az elöljárókat a földesúrnak kijáró engedelmességre, rászorítsa s a lakosokat úrbéri kötelességeik teljesítésére kényszerítse. Ezen a ponton a mezőtúri községtanács visszahőkölt és nem vállalt közösséget a mozgalom radikálisabb irányzatával. Az elöljárók feladása szerint mindaddig veszedelemben forgott a „köz csendesség", míg Igari Szűcs Lukács szabadlábon volt s mióta a megyei törvényszék elfogatta Kovács Jánost, mint „fő lázítót", Mezőtúron a „lázadás máris csendesedni látszatik." A mozgalomnak az adott további lökést, hogy a helytartótanácsnak 1827 szeptember 18-án kelt leiratának azt a kifejezését: a dolog ugyanazon karban hagyattasson a felsőbb helyekre kívánt informatio megtételéig és az erre való válasz megérkezéséig (re interea integre servata...) — a mezőtúriak úgy értelmezték, hogy az úrbéri szabályozás előtti állapotba helyezték őket vissza, vagyis amelyben az 1785. évben megsemmisített örökös szerződés szerint voltak. „Szabadságot vettek maguknak" és az új úrbéri szabályozás végrehajtása alkalmával 1825-ben kijelölt majorsági földeket „erőhatalommal" elfoglalták, a kiosztott s elhancsikolt jobbágytelkeket Összeszántották. Az uraság arra törekedett, hogy a tőle elfoglalt majorsági földek birtokába visszakerüljön s a végrehajtott szabályozást helyreállítsa, a lakosokat-engedelmességre és tartozásaiknak megfizetésére szorítsa. Mindezek végrehajtására a megyétől fegyveres karhatalmat (bracchium) kért. A megye méltó figyelembe vette a Kállay-család panaszait: majorsági földjeinek elfoglalását, a regulációk megzavarását és a „köz csendesség megháborítását." Sürgette a helytartótanácsot, hogy a földesurat akár erőhatalommal is helyezzék birtokába s a mozgalom vezetőit tüstént hozassák be a megyei fogházba. 332,