Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Parasztmozgalmak Heves és Külső-Szolnok megyében, a 19. század első felében

nyosabb feltételek mellett árendált Kengyeli-pusztát nagyobb árendában és terhesebb szolgálatok fejében adták ki nekik újonnan és némelyek terhesnek tartották az utána járó szolgálatokat. Mikor elérkezett az árendálás megújításának ideje s a bíró felszólította a népet az új szerződés megkötésére, sokan vonakodtak az árendálást megújítani. A mozgalom kirobbanásának általános okát azonban ennél mélyebben kell keresnünk. A lakosok panaszkodtak a terhes úrbéri szolgálatok miatt, továbbá hogy „urbarialis földjeik ki nincsenek." A* mezővaros bírája egy alkalommal tudomására hozta a népnek, hogy a bírói iratok között megtalálta az „eltévelyedett" urbáriumot. A nép kapva-kapott, hogy olvassák fel. Egyesek nyíltan hangoztatták: „Most már nem kérelemmel bánjanak a földesurasággal, hanem erőszakosan." Az urbárium pontjait maguk javára értelmezve, 1819 tavaszán száztízen egybegyűltek s arra kérték a bírákat, hogy a földesúrnál mozdítsák elő kérelmüket a Kengyeli-puszta terhes árendája és úrbéres földjeik hiányossága iránt. A bírák be is adták erre vonatkozó kérelmüket, de Almássv földesúr jószágigazgatója rossz néven vette a folyamodók lépéseit. Két ember házát ebbecsültette, többeket lecsukatott és megveretett. Erre a nép közül némelyek hevesen kikeltek a földesúri jogok ellen és kezdték megtagadni az úri szolgálatokat. A felindult nép titkos gyűléseket tartott. Az egyik törökszentmiklósi paraszt Pesten a vásárban öszszeakadt és ismeretséget kötött egy Halmi Sámuel nevű „zugprókátorral." Halmi tudakozódására a paraszt előadta, hogy milyen sokat kell szolgálniok az uraságnak s mennyi teher nyomja vállukat. Halmi azzal búcsúzott el tőle, hogy küldje csak hozzá a gazdákat, ő majd útbaigazítja őket. Ezután már sűrűn jártak a szentmiklósi megbízottak Halmi budai lakására. A prókátor tanácsára a mezővárosi lakosok 1819 május 20-án a helytartótanácshoz fordultak a földesúr és a bírák ellen. Halmi „képtelen biztatásaival" annyira érlelte a mozgalmat, hogy a lakosságnak azt a részét, amely szegénységében a legelégedetlenebb volt, „egy társasággá erősítette Recurrens (Folyamodó — Sz. I-) Társaság" néven. Leveleiben igyekezett a Társaságot állhatatosságra, erőslelkűségre és összetartásra bírni. Megígérte híveinek- hogy az „igaz urbáriumot" is majd elküldi nekik. A törökszentmiklósi nép a bírák, a földesúr és a vármegye tiltó .rendeletére fittyet hányva, tovább is gyűléseket, megbeszéléseket tartott. Többízben pénzt és élelmet szedtek össze Halmi 327,