Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Parasztmozgalmak Heves és Külső-Szolnok megyében, a 19. század első felében

bántja, a kutya fogja az utcán megenni a vérét." Ezért joggal tartott attól, hogy a letartóztatások hírére félreverik a harangoka s éjnek idején ütött rájuk. A vármegye kíméletlenül megtorolta ezt az újabb füredi mozgalmat is. Nemes Szövetes Jánost, a mozgalom vezetőjét s a többi füredi „zenebonáskodót" felsőbb parancs értelmében örökre kitiltották Füredről, „mivel különben is adózás alá való fundusokat (telkeket — Sz. I.) nem bírnak s másként a nép lecsendesítéséhez reménység sem lehet." Ezek szerint tehát a mozgalom vezetői elszegényedett bocskoros nemesek, illetve zsellérek voltak. Recsky László főszolgabíró kiverette Füredről a „mostanában ís makacson nyughatatlankodó s képzelt örökségeket feszegető Nemes Szöveteseket", továbbá N. Tolvaj Istvánt és Hajdú Mihályt. De kótyavetyére bocsátott házukra és szőlejükre nem akadt vevő. Senki sem merészkedett beköltözni a mozgalom számkivetett vezetőinek házába. A kitiltottak idők folytán ismét visszatértek a mezővárosba s arra törekedtek, hogy az uraságok által becsérték szerint kifizetett házaikat visszaszerezzék. A fürediek ellenállása nem tört meg. „Igen uralkodik Tiszafüred városában a függetlenség!" 6 A szolnoki járásban fekvő Törökszentmiklós mezővárosban is nagyszámú zsellérség élt már a 19. század első felében. Az 1828. évi összeírás szerint 360 jobbágy, 632 házas zsellér, 106 házatlan zsellér, 54 iparos és 4 kereskedő lakott e mezővárosban. 7 1847-ben 213 jobbágy-telket és 668 zsellér-telket számláltak össze. Törökszentmiklós paraszttársadalma az 1848-as forradalom és szabadságharc előtt már jelentős mértékben differenciálódott. A zsellérségen kívül 101 negyedtelke», 215 féltelkes, 32 félteleknél többet bíró, 29 egésztelkes és 14 egészteleknél többet bíró jobbágy élt Törökszentmiklóson a jobbágyfelszabadítás előestéjén. Az egész teleknél többet bíró parasztgazdák között találunk olyat is, akinek 4 és fél telke volt., de 12 olyan gazdát is, akinek a telki állománya meghaladta az egész telket. 8 Az egyik oldalon kialakult tehát magából a parasztságból a gazdagparasztság, a másik oldalon a nagyszámú zsellérség. A parasztság osztályharca most már nemcsak a feudális földesurak, az Almássyak ellen irányult, hanem a városi tanácsban helyet foglaló és a földesúri érdekeket kiszolgáló „sövegesek" ellen is. Az alapvető osztályellentét természetesen ekkor még a feudális földesúr és az egész parasztság között állott fenn. A törökszentmiklósi mozgalomnak az volt a közvetlen kirobbantó oka, hogy a földesúrtól a lakosság által azelőtt jutá326,