Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Parasztmozgalmak Heves és Külső-Szolnok megyében, a 19. század első felében

század első felében jelentős mértékben haladt előre a parasztság differenciálódása. Midőn Füreden 1820-ban közeledett a bíróválasztás ideje, N. Szövetes János házánál már napokkal előtte gyűléseket tartottak. Majd a bíróválasztás napján, amikor felolvasták a földesuraknak a bírói hivatalra tett jelölését, a nép felzúdult. Szőke Szilágyi István felszólalásában azt mondotta, hogy „nékik azok a személyek, akiket a földes uraság candidált (jelölt — Sz. I.), nem kellenek, mert azok az urakkal tartanak, azért nem boldogulhattak eddig is." Az összegyűlt nép azt követelte, hogy küldjék vissza a jelölést a földesuraknak. Logeresi Szabó János és Szilágyi István azt hangoztatták: „Ne féljünk, atyámfiai, van nékünk arra írásban hatalmunk, hogy mi magunk közül szabadon tehessünk bírót és eskütteket, már ez iránt lejött és kezünkben van az igazság, de megengedte ezt főszolgabíró úr is, mivel azt mondotta, nem bánom én Szövetes János, ha kend lész is a bíró, már pedig azt nem mondotta volna, ha igazságunk nem volna." így magyarázták félre a szolgabíró szavait, aki azt mondotta, hogy nem bánj a,^ akárki lesz is a bíró, még ha Szövetes János is7 csak a bevett szokás, szerint az uraság által jelölendő személyek közül történjék a választás. E félreértésnél fogva Szilágyi István újabb jelölést tett. Hiába vitte eléjük a nótárius az urbárium) szövegét, hiába olvasta fel azt kétízben is az összegyűlt nép előtt, mégiscsak N. Szövetes Jánost választották meg bíróvá „a többségnek akaratjával." A nótáriust arra kényszerítették, hogy eskesse fel az újonnan megválasztott tanácsot. Az előbbi tanácsbelieket csúfolódások közepette küldték el útjukra: „Elmehetnek kendtek, megelégeltük a szolgálatjukat" Az új bíró, N. Szövetes János pedig elfoglalta a bírói helyet s maga mellé vette törvénybírónak Szilágyi Istvánt. Az új tanácsbelieket is nagyobb részben „a magához hasonló nyughatatlanok közül" választotta ki. A nótáriust elbocsátották állásából. Amikor a vármegye értesült a bíróválasztásról, kiküldötte Füredre Recsky László főszolgabírót, akinek sikerült rávenni a nép egy részét, hogy a földesúri jelölés alapján válasszon más, bírót és tanácsbelieket. De hiába állították vissza a régi tanácsot, nem sok becsülete volt a nép között. A városháza ajtaján beköpdöstek rájuk: „Pih, gyalázatosak, szemtelenek, nem szégyenlenek itt ülni s nevetkezni, jobb volna sírnának." A vármegye a történtek után Bulovszky Jánost küldte ki Füredre a mozgalom vezetőinek elfogatására. A mezei biztost a nép azzal fenyegette meg, „hogy ha a Szövetes öszve esküdt klubját 325,