Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Kármán műve-e A fejveszteség? (Megjegyzések a XVIII. századi magyar stíluskutatás módszertani kérdéseihez)

kor Shakespeare-től is elvitathatnánk valamennyi drámáját. A fejveszteség tehát Kármán munkája és pedig kitűnő munka. A magyar történelmi háttér, a novella mindkét elemének sajátos stílusértékei a romantika előfutárjává teszik, Kisfaludy Sándor, Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály több alkotásának ősévé. Kíséreljünk meg végül néhány módszertani következtetést. Szinnyei néhány nyelvi tényre alapozva bizonyítja, Gálos ugyancsak néhány állítólagos germanizmusra utalva tagadja Kármán szerzőségét A fejveszteség esetében. Miért ébresztett Szinnyei állítása még Tompa Józsefben is kétségeket? Miért volt könnyű Gálos érveit megcáfolnunk? A stílus nem olyan terület, ahol néhány kiragadott, összefüggésükbe be nem állított példával bizonyítani vagy cáfolni lehetne valamit, különösen nem olyan bonyolult dolgot, mint egy vitatott mű szerzőségének a kérdése. A stílusvizsgálat legyen szerény és óvatos, különben könnyen cáfolható, kétséges „eredményekhez" jut el, vagy olyanokhoz, melyekkel szemben még sokáig kétségek ébredhetnek, melyek tehát nem látszanak a gyakorlott szem előtt ténylegesen bizonyítottaknak. Gálos az eredetiség és a szerzőség kérdésében azonnal nyelvi tényekből indul ki. Felsorol néhány „germanizinust" és azt mondja, hogy ilyen nagy hibákat Kármán nem követhetett el, majd pedig az archaizálást tartja silánynak és Kármán szándékaival ellentétben állónak. Mindkét feltevés helytelennek bizonyult, mint láttuk. Először is Gálos álláspontja helytelen a két nyelvi jelenséggel kapcsolatban, mivel nem igyekszik az idegen szépségek áthozatalát és az archaizálást a kor általános törekvéseiből megérteni. Ha helyesen értelmezzük őket, nem kovácsolhatunk belőlük ellenérveket Kármán szerzősége ellen. Nyomravezető és egyben döntő bizonyítékokat A fejveszteség tartalmának vizsgálata alapján nyerhettünk. Az írói szándék, a mű cselekménye, mondanivalója: mind szervesen beleilleszkedik Kármán többi műveinek rendszerébe. Alig hiszem, hogy lenne olyan mű, melynél ne tudnánk a tartalmi kérdések felől elindulni, ha a szerzőség kétséges, vagy ha a mű értékét kívánjuk megállapítani. Felesleges ezek szerint a stílusvizsgálat? Hozzájárult-e a mi esetünkben a tények felderítéséhez, a bizonyításhoz? Igen. Hozzájárult mint egy bizonyíték a többi mellett. Ez különben természetes is. A mű tartalom «és forma, egysége. Helyes módszerekkel a tartalmi kérdések vizsgálata nem vezethet más eredményekre, mint a formai elemek részletes elemzése. Egyik módszer támogatja a másikat. Jelenleg a nyelvi elemek, a stílus vizsgálata még nem áll olyan biztos 318,