Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből

utasítás, sem metódus, sem könyv. Bár az 1790-es években már jelentek meg „oskolai vezérkönyvek" is, (mint pl.Szakonyi József: Oskolai vezér: vagy az okos és hasznos oskolai tanításra vezető könyvetske. Pozsonyban, 1792.), anyaguk azonban éppen a magyar nyelvtan tanítására vonatkozóan kevés volt. .Szerzőik ugyanis német minták után dolgoztak. A protestánsok iskolái ebben a tekintetben is olyan munkát végeztek, amiben a magyar nyelvi nevelés és nyelvtantanítás haladó hagyományának példáit is szemlélhetjük. A sárospataki és a debreceni kollégium munkáját kell elsősorban kiemelnünk. Az 1790-es évek nyelvi mozgalma betört az iskola falai közé is, és a latin nyelv makacs védelmezői mellett a magyar nyelvnek is támadtak lelkes apostolai. Tudós professzorok magyar ábécéket írtak, mint pl. Szombathy János, akinek 1797-ben jelent meg magyar ábécéje. „ABC könyvecske a Magyarországi apróbb oskolák használatára, készíttetett S-Patakon 1796: Nyom. Pozsonyban 1797." Ez a könyvecske módszerében még sillabizáló,. de tartalmában, anyagában haladó. Az eddigi ábécés-könyvek vallásos jellegű anyagát teljesen mellőzte, s előtérbe került a moralizálás, az oktató jellegű példák felhasználása. Az írásnak és olvasásnak hasznos voltáról is közölt olvasmányanyagot. Erkölcsi reguláit is közelebb vitte a falusi gyermekek életéhez. Ugyancsak egy pataki professzor, Szentgyörgyi István magyar nyelvtankönyvet írt „Kisded magyar grammatika..." címen. (Pozsony, 1797.) Bár célkitűzése még az, hogy a magyar iskolákban levő, de a deák oskolákba igyekező kisded tanulóknak adjon olyan nyelvtankönyvet, amelynek megtanulása majd megkönnyíti a deák nyelv tanulását is, mégis nyelvtankönyve kiemelendő a magyar nyelvtan tanítása szempontjából is, mert a nyelvtani szabályokat úgy igyekszik csoportosítani, hogy az elmélet és a gyakorlat tervszerűbben kapcsolódjék össze. A kollégium ifjúsága — és ez igen figyelemreméltó jelenség — elsősorban kívánta a magyar nyelvoktatást. Sárospatakon például 1792-ben az ifjúság intézett kérést az elöljárósághoz, s ebben a természettannak magyar nyelven való előadatását kérte. A felettes hatóság meg is adta az engedélyt azzal a feltétellel, hogy a szokatlanul új szavak ne használtassanak a tanítás nyelvében. A pataki tantervek alakulásában, fejlődésében típus példáját látjuk annak, hogyan vívta meg harcát a magyar nyelv a latinnal a tanítási nyelv vonalán. A korszellemnek megfelelően az 1796-os tanterv a gimnáziumban a magyar nyelvet tantárggyá tette, az Akadémián a tantárgyak nyelvét a magyarban jelölte meg. Ez a tanterv azután ösztönző hatással volt a pataki magyar nyelvű tankönyvirodalom megteremtésére is. Bár a 24