Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Kármán műve-e A fejveszteség? (Megjegyzések a XVIII. századi magyar stíluskutatás módszertani kérdéseihez)

függetlenségért harcoló hős; a patriarkális élet egyszerű tisztasága sugározza be az öreg Bobornak és leányának, Fruzinának alakját. A feudális anarchia és vadság rablólovagja viszont Zongor; ezt a világot képviselik Betétsi Gábor deák és Hypolitus prépost is. A mű, ha írója befejezi, nyílván ennek a két ellentétes világnak az összeütközését ábrázolta volna. Az Uránia határozott írói programmal lépett ki a két haza nézőpiacára. Kármán művei bizonyos meghatározott gondolatrendszert képviselnek. Ebben jelentékeny helyet foglal el a szerelem, mivel a szerelem és a házasság a kor leányainak és aszszonyainak életében oly nagy, elhatározó szerepet játszott, az életnek „nyomós pontja" volt. Kármán több ízben is beszél elítélőleg az érzéki szerelemről, a „baromi testiség"-ről, de a szülők akarata által meghatározott házasságról is, mely „úgyszólván csak nevével. és ceremóniáival különbözik a barbarusok rabvásárlásaitgl." (Szeretet és házasság.) Ezekkel szembe kívánja állítani Kármán az igaz és tartós szerelmet, melynek fundamentoma „ész, tisztaszívűség és megpróbált érzékenység." Még történeti tárgyú novelláját is felhasználja arra, hogy központi témája mellett agitáljon: „Ez időben a szerelem még nem volt tanult mesterség, nem erőszakos indulat, sem nem alacsony bujálkodás; a leányka nem volt bálvány vagy istenasszony, szabad és egyenes volt a hajlandóság; természetes volt, de tisztább, de hívebb, de tartósabb a szerelem." (Kármán József Válogatott Művei, 1955. 173. 1.) Kármán gondolatai és mondatai ezek, nem máséi! Ismerjük, mennyire megrój ja A módiban írónk a külföldieskedő és pazarló előkelő dámát. A fejveszteségben viszont a Bobor ebédjénél nem állja meg, hogy ne utaljon a boldog együgyűség erkölcseire. Hasonlítsunk össze a két darabból néhány sort! A módi-ból: „Leültünk. Az ételeknek nemei a világ négy részéből voltak öszveszedve. Minden bogár, béka, stokfis kedves, ha külső országi. Az ételeknek formát, készítése, feladása mind külső országi, francia, olasz, ánglus stb. volt, egyet elfelejtettek ti. a szájokat külsőországi módra szabatni, mert igazán megvallom, mi mindnyájan — magyarul ettünk." A külföldieskedő ebéd-jelenetnek az ellenképe A fejveszteségben: „Elkészült ezenközben az asztal, és Fruzina ebédhez hívá a vendégeket. Ö, ezen ártatlan napjaiban a boldog együí?yűségnek nem szoktak még a kényes ínyek idegen eledelekhez, nem adózott még akkor a két India és a világ négy része a nyalánkságnak, egyedül gazdag hazánk termései együgyűen elkészítve foglalták el az asztalt: az egyenes lélek és szíves adakozás, a gazda nyájas fogadása ízesítettek azokat; az egészséges test és a természetes élet módja voltak a fü302,