Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Horváth Tibor: Észrevételek a a fonéma problémájához

6 Baudouin de Courtenay: A fonetikai változások elméletének egy kísérlete, 1859, 9. old. németül. 6 Baudouin de Courtenay: Bevezetés a nyelvtudományba, 191/, 13. old. oroszul. 7Trubetzkoy: A fonológia alapvonásai, 1939, 14. old. németül. 80. I. Gyikusina: Az angol nyelv fonetikája, 1952, 17. old. oroszul,: „Az idealista irányzat szélsőséges képviselőit kezdte általában nem érdekelni a fonémák materiális lényege és csupán a funkciót látták meg benne. Ez utóbbihoz számítható N. Trubeckoj is, aki éveken keresztül vezette az úgynevezett Prágai Nyelvészeti Kört. A Prágai Nyelvészeti Kör munkájának nagy hatása volt Európa és Amerika nyelvi eszméire. Értelmezésük szerint a fonológia .szemben áll a fonetikával, amely a prágaiak szerint teljesen biológiai tudomány, míg a fonológiát tiszta nyelvtudománynak ismerték el. Ez a felosztás a beszéd hangjainak biológiai és nyelvészeti aspektusa közötti idealista szakadásról tanúskodik." 9 Az orosz nyelv nyelvtana, A Szovjetunió Tudományos Akadémiája, 1953, oroszul. 1

0 L. V. Scserba: Orosz hangok minőségi és mennyiségi szempontból, 1912, oroszul. 1

1 Bárczi Géza: Fonetika, 1951, 38. old. l

2Papp István: Hangtan, Kézirat gyanánt, 1951. 70. old. 1

3 L. V. Scserba: A nyelvtudomány soronlévő feladatai, A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Hírei, Irodalmi és nyelvi Osztály, 1954; 4. szám, 185. old. oroszul. 1

4 A szovjet nyelvtudomány kérdései, Szikra, 1950, 238. old. Lenin: Filozófiai füzetek, Szikra, 1954, 262. old. iß Uo. 252. old. 1

7 NyIK, 1952; 4. szám, 392. old. 1

8 A variánsokkal kapcsolatban általában kombinatorikus és fakultatív variánsokról szoktak beszélni. A kombinatorikus variánsok kiejtését a szomszédságunkban levő hang kiejtése szabja meg (disz, dél, dúl, dal stb.). Az egyes hangokat bizonyos individuális színezettel is ki lehet ejteni. Ilyen esetben fakultatív variánsokról beszélünk. Sztálin: A leninizmus kérdései, Szikra, 1950, 238. old. 20 Uo. 2

1 A szovjet nyelvtudomány kérdései, Szikra, 1950, 238. old. 2

2 Caher: A hangtan Sztálin nyelvi tanításai megvilágításában, Idegen nyelvek az iskolában, 1951; 3. szám, oroszul. 2

3 L. V. Scserba: Orosz hangok minőségi és mennyiségi szempontból, 1912, 15. old. oroszul. 2

4 Caher: A hangtan Sztálin nyelvi tanításai megvilágításában, Idegen nyelvek az iskolában, 1951; 3. szám, oroszul. 2

5 W. Steinitz: Orosz hangtan, Berlin, 1953, 42. old. németül. 294,