Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Horváth Tibor: Észrevételek a a fonéma problémájához

tott kérdésében is állást foglaljunk. Ezzel a két hanggal kapcsolatban egyes szovjet nyelvészeknek is az a véleménye, hogy két különböző fonémának kell tekintenünk, mások viszont azt állítják, hogy az [z] és [y] hangok csupán variánsok. Baudouin de Courtenay álláspontja szerint az [j] és az [y] egyazon fonéma. két különböző variánsa. Scserba akadémikus viszont, aki helyesen állapítja meg a két hang helyzetétől függő változásait, végül mégis arra a meglepő következtetésre jut, hogy az ,,... (yj mégis önálló fonéma." Ebben a kérdésben a ma élő szovjet nyelvészek is egészen különböző álláspontot foglalnak el. Különösen érdekés 0. Sz. Ahmanova álláspontja, aki szerint az orosz nyelv (r'J és [y] hangjait bizonyos szempontokból variánsoknak, bizonyos szempontokból pedig fonémáknak kell tekintenünk. Fonémáknak tekinthetjük például, mert a kemény és lágy mássalhangzók megkülönböztetésére szolgálnak, pl. а бить és быть szavakban, másfelől azonban nem fonematikusak, ha figyelembe veszszük azt, hogy az [y-t] csak kemény mássalhangzók után használjuk, minden más esetben pedig az [i-t]. Caher szerint: ,,Az [í] fonéma az előtte álló mássalhangzó meglágyulását okozza, a mássalhangzók lágysága pedig helyzetüktől függ. Tehát az [f] előtt álló mássalhangzók nem tekinthetők külön fonémáknak, hanem csak a kemény fonémák variánsainak. Az ilyen szópárokban, mint például бил-был; милмыл; вил-выл; нить-ныть stb. az [у] és [г] magánhangzófonémák különböztetik meg az értelmet." 2

4 A cikkírónak ezzel a véleményével sem érthetünk egyet. Először is azért, mert az (7) fonéma nem lágyítja meg az előtte álló mássalhangzót, hiszen az már eredetileg is lágy. Például a бил szónak egyetlen olyan alakja sincs, amelyben а [Ы hang kemény lenne. Lágyulásról csak abban az esetben beszélhetünk, ha egy eredetileg kemény mássalhangzó az [e] hang, illetőleg a [k], [y] , [h] hangok az [/] hatására meglágyulnak (стол-в столе, книга-книги stb.) Nem érthetünk egyet azzal a kijelentésével sem, hogy a mássalhangzók lágysága „helyzetüktől függ", amiből azt a következtetést lehetne levonni, hogy az orosz nyelvben a kemény és lágy mássalhangzók nem külön fonémák, hanem csak variánsok. Ennek az állításnak a helytelenségét igen sok példával lehetne igazolni, pl. а шест és шесть; мат és мать szavak kemény és lágy [t] hangja, a мать és мять kemény és lágy [m] hangja, а стал-сталь és az угол-уголь szavak kemény és lágy [/] hangja kétségtelenül önálló fonéma, még akkor is, ha a fonémáknak „jelentésmegkülönböztető" szerepet tulajdonítunk. 19 29 L