Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kálmánchey Zoltán: A nervizmus jelentősége a testnevelésben

1. A testnevelésnek és sportnak, mint a céltudatosan szervezett és irányított környezetnek alakító hatása az egész szer. vezetre. A testnevelés és sport úgy tekinthető, mint környezeti ráhatás a szervezetre, mely mint a nevelésnek egyik területe, 'fontos hatással van az egész emberre. Ez a ráhatás az idegrendszeren keresztül, az agykéreg irányítása és ellenőrzése mellett történik. A mozgásnak — éppen a kölcsönhatás következtében — nagy szerepe van az idegrendszer, közelebbről az agykéreg fejlesztésében. Minél bonyolultabb a mozgás, annál nehezebb feladatot ró az agykéregre és ezzel annak fejlődését befolyásolja, és fordítva, minél fejlettebb az agykéreg, annál inkább alkalmas bonyolult mozgásreflexek létrehozására. A ,,Teória i Praktika Fizicseszkoj Kulturü" 1949 októberi számában megjelent tanulmányból olvashatjuk: ,,A sport fiziológiai elméletének alapja elszakíthatatlan kapcsolatban áll a munkának az emberi közösségben betöltött alakító szerepével... Az ember kialakításában a munka és az állatoknál hiányzó szótagolt beszéd játszott döntő szerepet." A testnevelésnek, mint a munkával rokon, de tudatosan irányított külső nevelői ráhatásnak az idegrendszerre, illetve az agykéregre gyakorolt hatása és ezen keresztül a szervezetre kifejtett általános fejlesztő jelentősége — éppen a pavlovi nervizmus törvényszerűségeinek tükrében — ma már kétségbevonhatatlan. A testnevelés és sport útján a feltételes reflexek szinte végtelen láncolatát építhetjük ki, amelyek alkalmasabbá teszik a szervezetet a környezeti változásokhoz való alkalmazkodásra, alkalmasabbá teszik az embert a környezetre való visszahatására, a természet átalakítására. Ezekben a folyamatokban döntő szerepet az agy kérgi állománya játssza. ,,A központi idegrendszer vezető szerepe által természetesen egyáltalán nem értékelődj le az egyéb szervek és rendszerek fiziológiájának, így elsősorban a szív véredényeinek és a légzőrendszernek jelentősége" — írja a Teória 1 Praktika előbb idézett száma. Ugyanígy a szovjet testneveléselmélet nagy fontosságot tulajdonít az izomműködés egész folyamatának is. „Ám egyedül a központi idegrendszernek és legfőbb részének, az agynak megismerése teszi lehetővé, hogy a gyermeki szervezetnek, mint egésznek fejlődéséről helyes képet kapjunk." 246