Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Somos János: A katódsugároszcilloszkóp felhasználása a kísérleti fizika tanításában

b) Különböző magasságú hangot adó hangvillákat szólaltassunk meg a mikrofon előtt. A kippfrekvencia segítségével meghatározhatjuk a hangvillák rezgésszámát, s megállapíthatjuk, hogy a hang magassága a rezgésszámtól függ. c) Kapcsoljunk az erősítő után hangszórót is. így az ernyőn látható görbék mellett a hangot is halljuk. A kettő egybevetésével igazolható, hogy a gyengébb hang kisebb amplitúdóval, az erősebb hang nagyobb amplitúdóval függ össze. d) Miht ismeretes, a hangszínezet a rezgések formájában nyilvánul meg. Keltsünk hangvilla, síp, húr által a mikrofon előtt lehetőleg azonos magasságú hangot. Amíg a hangvilla által létesített oszcillogramm szinusz formájú, a síp és húr görbéi általában ettől különbözők. Megfigyelhető az is, hogy a hang rezgésformája más lesz akkor is, ha pl. egy húrt közepe táján pengetünk meg, vagy pedig a végén. 41.ábra. e) Végül könnyen előállíthatjuk a. hanglebegés oszcillogrammját is. A mikrofon előtt két, egymástól kissé elhangolt hangvillát, vagy sípot egyszerre szólaltassunk meg. (Még egyszerűbb, ha két tanulóval fütyültetünk a mikrofonba; a magas fütty jó szinusz rezgést ad.) Az oszcillogrammokból hangvillák használata esetén a rezgésszám külön-külön is és a lebegések száma is meghatározható. (41. ábra) f) Nagyon érdekes az emberi hang, közelebbről a magánhangzók rezgésformái. A mikrofon előtt ugyanolyan hangma237