Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Szokodi József: A marxizmus—leninizmus főiskolai oktatásának néhány módszertani problémája

lalkozni, A főiskolai marxista-leninista előadások egyik vitatható oldala éppen az, hogy az oktatók milyen módszereket alkalmaznak, s hogy ezek mennyiben felelnek meg azoknak a speciális területeknek, amelyeken éppen a marxizmus-leninizmus oktatása során dolgozunk. A módszertani kérdésekkel való behatóbb foglalkozásnak kiinduló pontja lehet az Oktatásügyi Minisztériumnak „Az egyetemi oktatás megjavításának módszertani alapelvei" c. leirata, amely tömör formában, helyesen érinti az előadások módszertani kérdéseit is. Véleményem szerint a mi feladatunk az, hogy sajátos munkaterületünknek megfelelően általános vita közben, részleteiben is kidolgozzuk azokat a módszereket, amelyek alkalmazása emeli előadásaink színvonalát és fokozza eredményességét. Hasznos módszertani cikkek jelentek meg az OM. Marxizmus-leninizmus Főosztályának szerkesztésében megjelenő „Tájékoztatóbban is, amelyek a szemináriumok mellett az előadások módszertani kérdéseinek egyes részeivel foglalkoznak. Különösen jelentősek, ugyancsak a „Tájékoztató" hasábjain közölt azon szemelvények, amelyek a testvéri népi demokratikus országok egyetemi és főiskolai marxista-leninista tanszékeinek módszertani problémáiról adnak tájékoztatást. Ügy érzem, hogy ott ezen a téren előttünk járnak, s éppen ezért nem haszontalan dolog az említett szemelvények alapos tanulmányozása. Ez a cikk érint olyan kérdéseket, amelyek tanszékeinken pártunk és a főosztály útmutatásai alapján közvita tárgyát képezik, megemlítésüket azonban azért tartottam szükségesnek, hogy egy összefüggő módszertani problémasorozatra mutassak rá, amelynek megvitatása így esetleg könnyebbé válik. & & Főiskolánkon a materialista világnézetre való nevelést közvetlen formában a Marxizmus-Leninizmus alapjai tanszék végzi. így tehát azoknak a módszertani problémáknak, amelyeket érinteni fogok, bizonyos értelemben speciális jellegük van. A marxizmus-leninizmus oktatása két formában történik: előadáson és szemináriumon. Ezen belül az oktatás fő formája az előadás, míg a szeminárium közvetlen eszköz az előadott anyag legalapvetőbb kérdéseinek alapos, elméleti feldolgozására, a hallgatók gondolkodásmódjának szívós és rendszeres formálására. Tévedés lenne azonban, ha azt mondanók: mivel az oktatás fő formája az előadás, így a szeminárium csak mellékes, alárendelt szerepet játszik. Mi sem következne ebből, mint az, hogy — tegyük félre a szemináriumokat és szaporítsuk meg az előadások számát, tegyük általánossá az „elsődlegest" s lök205