Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: A helyes anyagszemlélet kialakítása az általános iskolában

A negyedikes tanulók világképe tovább bővül. A tankönyvi olvasmányokon, beszélgetéseken kívül a földrajz is sok adatot szolgáltat ahhoz, hogy az anyagról a tanuló egyre többet tudjon meg. A földrajzban az anyagféleségekkel kapcsolatban arra a problémára kap választ a tanuló: „Mi, hol található, mi, hol készül?" Ennek a kérdésnek természetszerűen ki kell egészítenie az előbbieket, ezekkel együtt alakul ki a tanulókban az anyag olyan szemlélete, ami a felső tagozat rendszeres természettudományi oktatásához a kellő alapot biztosítja. Hogyan fejlesztik a felső tagozat egyes tantárgyai a tanuló anyagszem lélet éjt? Az élettelen természet című tantárgy az alsó tagozatban tanult fizikai, kémiai ismeretek összefoglalását szolgálja. Feladata, hogy a további előrehaladáshoz biztos alapot szolgáltasson. Feladatát, eddigi bevált módszerét tekintve, a helye nem is itt van, a felső tagozatban, hanem az alsó tagozat legfelsőbb osztályába kellene mielőbb áttenni. Ez a tantárgy a Szovjetunióból került át hozzánk, ahol több mint 80 éve szerepel a tantárgyak között. Tárgyköre látszólag szétágazó, minthogy fizikai, kémiai, fizikai-földrajzi, kémiai-technológiai, geológiai, talajtani ismereteket ölel fel, ennek ellenére egységes, összefüggő, logikus felépítettségű. A tananyag ilyen megválasztását követeli meg a tantárgy célkitűzése, az, hogy a felső tagozat minden természettudományi tantárgya részére biztosítsa a helyes alapot. Ez a tantárgy ezt a problémát veti fel: ,,Mi, miért történik, mi az oka a természeti jelenségeknek, az anyag különböző változásainak? A tanuló természetesen egy év alatt, egy tantárgy keretében a felvetett kérdés minden részletére nem kaphat választ. E tantárgy feladata csak az, hogy rászoktassa a tanulókat, hogy a természet jelenségei mögött keressék meg a természeti okokat. Tanítási gyakorlatukat végző főiskolai hallgatóim gyakran számolnak be arról, hogyan keresik a természeti jelenségek okát a tanulók, milyen imponálóan reálisan gondolkodnak, ugyanakkor viszont milyen kedvesen naivak. Ügy érzik, hogy tudásuk, annak tudása, hogy mindennek természeti oka van, elegendő a legbonyolultabb jelenségek megmagyarázására is. Az egyik tanuló akkor például, amikor a tanár a petróleumlámpát úgy oltotta el, hogy a lámpaüveg tetejére egy papírlapot helyezett, így vélte megtalálni a jelenség magyarázatát: „A meleg levegő visszanyomódott és eloltotta a lángot." Az okkeresés iránt e tantárgy keretében felébredt érdeklődést jól felhasználhatja a nevelő és vezetheti őket 197