Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: A helyes anyagszemlélet kialakítása az általános iskolában

„Ügyeskedjünk" jelszót, igen sokat segít a gyermeki anyagszemlélet fejlesztésében. Segítséget, tanácsot ad, hogyan alakíthatják környezetük anyagféleségeit céljaiknak megfelelően. Arra kell törekedni, hogy az ügyeskedési gyakorlatok alkalmáva! minél többféle anyaggal kerüljön a tanuló kapcsolatba, és azoknak az anyagoknak minél többféle tulajdonságával legyen alkalma megismerkedni. Az általános iskola első-második osztályában tehát az előbb leírt fokozatokon kíséri végig a nevelő a tanulót. El tudja érni, hogy a gyermekek megismerkednek mindazokkal az anyagfélékkel, amelyek környezetükben fontosak, megtanulják azok fontosabb sajátságait és egyszerű felhasználási lehetőségeit. A harmadik osztályban már, ha az eddigi alapvetés helyes volt, újabb probléma felvetésére van lehetőségünk: „Mi, hogyan készül?" Először természetesen azokat az előállítási eljárásokat ismertethetjük meg, amelyek közben mélyreható anyagi változás, tehát kémiai átalakulás nem történik. Kezdeti foknak a szén, kősó, agyag bányászatával ismerkedhet meg a tanuló. A későbbi fok az, amikor fel kell ismernie, hogyan történik az összegyűjtése, koncentrálása bizonyos anyagnak. Jellegzetes példája ennek a harmadikos könyvekből évek óta nem hiányzó tananyag, a méz képződésének folyamata. A tanulók már ismerik a mézet, de ismerik annak alapanyagát, a virágok nektárját is, kóstolták is. A méheket is ismerik, most már csak az ismert jelenségek összefoglalására van szükség, annak megállapítására tehát, hogy hogyan gyűjtik a méhecskék a virágok nektárját és hogyan raktározzák a méh-sejtekbe mézként. Nem változik meg sem kémiai, sem fizikai tekintetben az arany sem előállítása során, mégis ennek megismerése már sokkal több alapismeretet kíván meg, tudniok kell, hogyan viselkednek a nehezebb (nagyobb fajsúlyú) testek és hogyan a könnyebbek, hogy az aranymosás folyamatával tisztába jöjjenek. Arra a kérdésre, hogy hogyan kerül asztalunkra a cukor, még nehezebb a felelet. Kémiai változás itt sem játszódik le, ellenben olyan mélyreható fizikai változással (oldatból kristályosítás) állunk szemben, amit nehéz megértetni. Emellett a gyártási eljárás folyamán a szennyező anyagoktól való megtisztítás bonyolultabb kémiai változások előidézését kívánja meg. Nem törekedhetünk tehát a teljes magyarázatra, csak az eljárás vázát, lényegét emelhetjük ki. Ennek a válasznak azonban ennek ellenére helyesnek és érthetőnek kell lennie. A jelenlegi III. osztályos tankönyv így írja le a cukorgyártást: 13 195