Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből

nagy jelentőségét is, hogy Görög Demeter és Kerekes Sámuel a Hadi és más nevezetes Történetek szerkesztői 20 aranyat ajánlottak fel jutalmul egy magyar nyelvtan megírására. Hogy menynyire társadalmi igényt is kívántak kielégíteni, mutatja az is, hogy az egykorú folyóiratokban talált közlések tanúsága szerint nemcsak a pályázatra munkákat készítő tudósokat, írókat lelkesítette fel a magyar grammatika ügye, hanem a társadalom szélesebb körét is. A Mindenes Gyűjtemény arról tudósította olvasóit, hogy „Pétsben eggy nagy lelkű Hazafi M. P. úr 30 aranyakot toldott azon 20 aranyokhoz, mellyeket eggy Magyar Grammatikára a Hadi Történeteknek Nemes íróik jutalmul fel-tettek, úgy, hogy a ki eggy tökélletes Magyar Grammatikát készít, vagy legalább ollyat, melly legközelebb jár a tökéletességhez, az 50 aranyakat veszen jutalmul." 4

5 A pályázat azért is eredményes volt, mert a magyar grammatika körül és problémájáról irodalmat teremtett és szélesebb körű nyelvészeti mozgolódást támasztott. A pályázatra beérkezett pályaművek alapján készült el a Debreceni Grammatika (1795): Magyar Grammatika, mellyet készített Debreczenben egy Magyar Társaság. A könyv bevezetésében Görög és Kerekes arra is rámutattak, hogy ennek a grammatikának is az a célja, hogy nyelvünk gyarapodását ,,hazánk két kebelében terjessze és virágzását siettesse." Erre a pályázatra írta meg grammatikáját Földi János is.

46 Művében kiemelendő, hogy a nyelvhelyesség kérdését különösen előtérbe állította, s hogy eredeti művet kívánt alkotni, elsősorban saját megfigyeléseit rögzítette. Gyarmathy Sámuel is pályázott. Pályaművét külön is kiadta „Okoskodva Tanító Magyar Nyelvmester" (1794) címmel, és azzal a céllal, hogy könyvétől „az értelmes emberek és a Tanítók akármi előfordulható kéttségeskedésekben tanátsot kérdhessenek." E korszakban megírt és megjelent nyelvtanokban közös annak az elvnek és gyakorlatnak szolgálata, hogy a grammatika is helyezze előtérbe a nyelvművelés, a helyes magyarságra való útmutatás szempontjait, sőt teljesítse egy „ornata syntaxis" funkcióit is. Böjthy Antal is „A nemes magyar nyelv írásának és szólásának tudománya c. — Marosvásárhelyt, 1794-ben megjelent nyelvtanában a nyelvművelés szempontjából helyezte előtérbe a következő gyakorjati részfeladatokat: A magyar helyesírás nagy határozatlanságainak megszüntetése, egy jó magyar szótár készítése, és „egy ollyan Nyelvet Tanító Tudomány" megalkotása, „amellyel minnyájan megállapodgyunk", mert szerinte fejlett, pallérozott magyar nyelv nem lesz „valameddig eggy 16