Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában

Megjegyezzük, hogy mindenfajta grafikonos'ábrázolás, köztük a fent ismertetett profilok is, erőteljesen általánosítanak és egyszerűsítenek. Elkerülhetetlen, de nem túlságosan nagy hiba, a tanítás szempontjából szükséges is. És minden ilyen ábrázolás inkább Összefoglaló jellegű és bár nem az óra végén készül, hanem magyarázat közben, nem lehet a tanítás célja és gerince. A jól körülírt 'és megmagyarázott földrajzi jelenség illusztrálására szolgál, de a teljes anyag ábrázolásának igénye nélkül. d) Az összefüggések feltüntetésére több alkalommal grafikonokat és diagrammokat használunk. A grafikonos ábrázolás rendszerint mennyiségekről, vagy azok változásáról tájékoztat, az összefüggéseket időben is kifejezi. Ilyen ábrázolással az öszszefüggésekből származó fejlődésmenet is szemléltethető. (L. 1., 3., 4. sz. ábrákat.) D. L. Armand ezért azt kívánja, hogy a térkép mellett, amely mindig megmarad a legfőbb ábrázoló eszköznek, közelebbről foglalkozzunk a grafikonos ábrázolás módjaival. 3

4 Az összefüggések szóbeli feldolgozása. A szóbeli munka minden más tanítási eljárással összefügg. Az anyag kezelésében általában logikai módszereket használunk,- a tanítványokkal való foglalkozás módjait pedig a tanítási módszerek szabályozzák. 1. Logikai módszerek. A földrajztanítás kiinduló pontja rendszerint valamely nagyobb egység. Lehet az fizikai földrajzi jelenség (például a passzát szélrendszer), lehet földrajzi zóna, vagy táj, esetleg gazdasági rayon. (Pl. a Déli Iparvidék a Szovjetunióban.) A földrajzi egységet — globális szemlélete után — részekre bontjuk. Külön beszélünk a tájak felszínéről, éghajlatáról, vizeiről és növényzetéről, külön ismertetjük egy gazdasági körzet energiaforrásait, nyersanyagait, mezőgazdaságát, iparát stb. De még ezeket a részeket is felbontjuk. Az éghajlat keretében külön beszélünk a levegő hőmérsékletéről, páratartalmáról, a szelekről és a csapadékról. Ez-t a munkát analízisnek nevezzük. Az analízis teszi lehetővé annak a megállapítását, hogy az Összességben melyek a legfontosabb tényezők és melyek a lényegi öszszefüggések. Szovjet Közép-Ázsia éghajlatának például egyik fontos tényezője a zártság. Lényegi összefüggés ugyanitt az, hogy a medencébe jutó szelek nagyobb nyomás alá kerülnek, felmelegednek és igen kevés csapadékot adnak. A kapcsolatok kimutatását (okok és következmények megállapítását) okfejtésnek nevezzük. A részek kölcsönhatásának gondos mérlegelése, az egyes* 144