Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában

dalék mennyisége, szél és a parti növényzet hatása, a kezdődő vagy éppen elsimuló árhullám; nem is szólva arról, hogy a lejtő maga és a vízmennyiség milyen sok természeti tényező kölcsönhatásának az eredménye. Egy másik példa. Ugy látszik, hogy a levegő relatív páratartalma csupán az abszolút páramennyiségtől és a levegő hőmérsékletétől függ. Valóban egyszerűnek látszó (kéttényezős) összefüggés és mint törvényszerűség, adott területen is felhasználható a csapadékviszonyok megvilágítására. Mihelyt azonban ezt megtesszük, rögtön fel kell fedeznünk a további kapcsolatok széles skáláját. Legyen a kérdés az, hogy Írország levegője miért nedves. A földrajziság szempontja itt más tényezők figyelembe vételét is megköveteli Ki kell mutatni, milyen kapcsolatok vannak a sziget helyzete és a nedves levegő között, milyen szerepet vállalt ebben a Golfáramlás. A következmények is fontosak. Milyen összefüggés van a csapadékviszonyok és a folyóhálózat között, hogyan alkalmazkodik a különleges éghajlathoz a növénytakaró, és az éghajlat milyen kapcsolatban van a termeléssel. A kölcsönhatások, összefüggések szövevényes voltát a gyakorlati életben is figyelembe kell venni. Szolgáljon például itt a talajvíz kérdése. Ha a termelés szempontjából valahol szabályozni akarjuk a talajvíztűkör magasságát, az erre irányuló módszereket csak az összes lényeges kapcsolatok figyelembevételével állapíthatjuk meg. Tudnunk kell, hogy a talajvíz magassága nemcsak a leesett csapadék mennyiségétől, hanem az illető terület lejtési viszonyaitól is függ, éppúgy, mint a fedőrétegek vízáteresztő képességétől, a víztartó és vízzáró rétegek fekvésétől. Hatást gyakorol a talajvízszintre a szomszédos folyók vízállása, a csapadékhullás periódusa és hevessége, a talaj hajszálcsövessége, a párolgási viszonyok, a növényzettel való borítottság a mesterséges behatások. Akár öntözésről, akár ármentesítésről, növénytermelésről, ipari vízellátásról, esetleg új település helyének a kijelöléséről van szó, a kérdés gyakorlati megoldása a felsorolt törvényszerű kapcsolatok tudása és megvizsgálása nélkül lehetetlen. A talajvízprobléma megoldása — mint gazdaságföldrajzi kérdés is — sokágú kérdés és un. komplex (minden kapcsolatot figyelembe vevő és a következményekre is kiterjedő) munkát igényei. Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy a valóságban a földrajzi egységeket nem egyszerű, hanem soktényezős, bonyolult összefüggésben álló jelenségek alkotják. A földrajzi tényezők hatásának iránya. Itt lényegében ismét a kölcsönhatások kérdése kerül szőnyegre, kissé közelebbi meg126