Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában

a termelésben hasznos tényezők tényleges felhasználása és hatásuk fokozása. Az átalakításban figyelni kell arra, hogy egyes földrajzi tényezőket olyan módon változtassunk meg, hogy az az egész összesség fejlődését kedvező irányba terelje. A társadalom és a természet kapcsolatait Engels klasszikus tömörséggel így fogalmazta meg: „az akarat szabadsága nem jelent egyebet, mint azt a képességet, hogy hozzáértéssel dönthessünk." 2

7 A „hozzáértés" a törvények ismeretét, a „döntés" azok alkalmazását jelenti, az „akarat szabadsága" pedig azt, hogy a társadalom a tudomány és technika segítségével a. természet kényszerű igáját mind nagyobb sikerrel veti le magáról. A földrajzi összefüggések szerkezeti formái Térbeli kapcsolatok, a tényezők helyi és helyzeti -csoportosulása. A földrajzi burokban a tárgyak és a jelenségek térbellleg rendeződtek el és állandóan tovább rendeződnek. Az anyag ma is vándorol. Ilyen folyamatok alakították ki Földünk gömbhéjas szerkezetét, ez okozza az izosztatikus jelenségek hosszú sorát, a hordalék és a légtömegek mozgását, a tengeráramlásokat. Az anyag vándorlásával együtt jár az energiaszállítás (fény és hőenergia, a szél és a víz mechanikai energiája), az energia pedig szintén fontos része a földrajzi csoportosulásnak. Az áthelyeződés egyrészt a tárgyak és jelenségek sajátos helyi csoportosulását hozza létre, másrészt a földrajzi helyzet kialakulására vezet. A sajátos helyi csoportosulás a jelenségek térbeli (és időbeli) együttlétét jelenti, a földrajzi helyzet pedig a földrajzi egységek vagy tárgyak viszonylagos fekvését határozza meg. Koreában például a helyi csoportosulás a következő fontosabb tényezőkből áll: a féloldalasan felbillent Koreai-ív, a tengerre néző meredek lejtővidék, a lejtővidéken erőteljesen emelkedő szelek (nyári monszun), sok felhőzet, bő esőzés, ennek megfelelő dúsabb vegetáció és a folyóktól feldarabolt felszín nyugtalanabb formái, erőtermelésre használható bővizű folyók. A táj belső összefüggéseinek ezek a tényezői. Ugyanezen a területen a földrajzi helyzet szempontjából az óceán szomszédsága, a mögöttes kontinens nagy kiterjedése, ezek különböző természetű levegőtömege, továbbá a mozgó levegőtömegekhez és a tengeráramlásokhoz való viszony jöhet számításba. Ezek szerepelnek az említett terület külső összefüggéseiben. Mindenféle csoportosulás a tárgyak és jelenségek között „érintkezést", függőséget, kölcsönhatást teremt. A helyi csoportosulás és a földrajzi helyzet a funkcionális kapcsolatok alap124