Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában
és viszont: minden jelenség megérthető és megmagyarázható, ha a környező jelenségekkel megszakítatlan kapcsolatban, a környező jelenségektől függően vizsgáljuk." 7 A földrajzi jelenségek és tárgyak okozati összefüggése Az idézett szempontok a földrajzi ismeretek helyes felfogásának legbiztosabb alapjai. A tárgyak és a földrajzi jelenségek közötti összefüggések a valóságban mindig oksági (ok-okozati, kauzális) kapcsolatot jelentenek. A Föld — mint egység — maga is kevésbé összetett alapelemek széles rendszere, térben és időben együttlévő és ellentmondásos részekből áll. ,,Az egymásmellettiség függőséget eredményez (a részek között), de mivel a függő viszony nem egy-, hanem többoldalú, ez a tény ,,kölcsönös" hatásokban fejeződik ki. . . A testek és erők, továbbá a jelenségek függő viszonyában az egyensúlyi helyzet labilis.. . ennek folytonos változás a következménye. Végeredményben minden test és jelenség, a szervetlen földfelszín, a növény- és állatvilág, maga az ember is. . . valamennyi hatásnak a tükörképe, amely az egész komplexum elemeinek kölcsönös viszonyából származik. . . a tényezők maguk is ebben az összefüggésben nyernek földrajzilag igazolást." 8 Az ok-okozat rendszerében — ha analizáljuk — okokat (előzményeket, feltételeket) és okozatokat (következményeket) ismerünk fel. Feuerbach után az okság objektív léte mellett Engels is világosan állást foglal. „Ahhoz, hogy ezeket a részleteket (a világ jelenségei összképének részleteit) megismerhessük — írja Engels — kénytelenek vagyunk őket természetes . .. vagy történelmi összefüggésükből kiragadni s egyenként, különkülön, sajátosságaik, különleges okaik és okozataik, stb. tekintetében megvizsgálni." 9 Nem is lehet másképp. A csapadék földrajzi vonatkozásainak a kifejtése például megkívánja a párolgás és a légtömegek mozgása okainak (összes fontos körülményeinek) a megismerését. Fel kell kutatni a csapadék kiválásának, időbeli és területi eloszlásának az okait (kapcsolatban a földrajzi helyzettel, a tengerekhez való fekvéssel, a domborzattal is, mint objektív okokkal). Végül meg kell vizsgálnunk a csapadékeloszlás következményeit is: hogyan módosítja a folyók vízmennyiségét és vízjárását, milyen növényzetet táplál, milyen szerepet játszik a talaj fejlődésében, vagy pusztulásában, és mi a jelentősége a termelésben. A leíró természeti földrajzban, konkrét területen ilyenféle problémákat oldunk meg: miért sok a csapadék az illető területen, milyen következményei vannak. — (Kapcsolat például a tengeri szelekkel, mint okokkal, kapcsolat 111