Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Adler Miklós: Rajzmódszertani irodalmunk
A művészeti alkotásokkal való foglalkozás kérdéséről több helyen is szó esik az útmutatóban. E kérdésben a legsikerültebbnek éppen az általános részben közöltek mondhatók. Akkor viszont, amikor m'int munkakeretről beszél, ilyeneket lehet benne olvasni: „Végezzenek tartalmi leolvasást. Határozzák meg a főalak, a mellékalakok viszonyát, azok mozdulatát, arckifejezését, csak ezután beszéljenek a mű esztétikai jegyeiről.. .", stb. „Egy-egy óra keretében 2—3 reprodukciónál többet nem szabad bemutatni." Vajon milyen segítséget jelentenek az ilyen útmutatások a tanyán, falvakban, vagy akár a városban tanító kartársaknak? Nem sokat. A táblázat, amely óraszámokat ajánl az egyes feladatnemekre, jónak mondható. Persze innen is hiányzik az, amit egyszer már említettem, a rajzi kultúrának a nem természet utáni rajzolás területeire való kiterjesztése. Ebben a kérdésben a végleges tanterv szerkesztői gondoljanak majd arra, hogy sem a háború előtti, sem a felszabadulás utáni két tanterv nem hozott ilyen teljesen megsemmisítő végzést a szerkesztő, a magyarázó, stb. rajzolásra, mint ez a tervezet, amely teljesen kiirtotta ezeket a feladatnemeket. Pedig a bevezetőben arra hivatkozik a szerkesztő, hogy ez az útmutató az eddigi eredményeket foglalja össze. Az útmutató legterjedelmesebb részében az egyes osztályok tananyagával és az órákhoz fűzött módszeres megjegyzésekkel foglalkozik. Minden osztálynak minden egyes órájára feladatot tűz ki és hol hosszabban, hol rövidebben módszeres megjegyzéseket is ad. A szakember, aki ilyen művet áttanulmányoz, nemcsak az egyes feladatokat figyeli, hanem elsősorban azokat az elvi meggondolásokat fürkészi, amelyek a feladatok kitűzését indokolják. Azt figyeli, milyen célkitűzések irányítják az egész oktatási folyamatot. Túlságosan hosszadalmas lenne minden egyes óra anyagát vizsgálat alá venni. 1—2 példával kívánok rávilágítani az útmutató elképzeléseire. Példa: A VII. osztályban a 21. héten (1. a 98. oldal) ülőkét rajzolnak a tanulók. A VIII. osztályban a 24. héten (1. a 119. oldal) zsámolyt rajzolnak. Érdemes megemlíteni, hogy a VIII. osztályban a zsámoly előtt egy sokkal összetettebb feladatot oldottak már meg. 20 105