Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből
talja fel jobban a nemzetet, mint az ő nyelvének virágzása. 3 A nyelv a tudományok kulcsa, mennél míveltebb az, annál tanultabb a nemzet. Ahol az anyai nyelv parlagodásban sínylődik, jele, hogy a nagyobb rész tudatlan, durva, magával, mással jótehetetlen. 4 Az anyai nyelv kimívelése a nemzet pallérozásával oly szorosan egybe van kötve, hogy az egyiket a másik nélkül majd képzelni sem lehet. 5 A nemzet igazi kultúrája saját nyelve mívelésével kezdődik. 6 Az anyanyelv ügye minden nemzeteknél ösztönzésül szolgált a nemzetiségnek fenntartására, a mesterségeknek gyarapításokra és a nemzeti csínosodás elérésére. T Minden nemzet boldogsága és ereje, nevelkedésének csalhatatlan jele volt eleitől fogva nyelvének gyarapítása. Miben lehetne hát nagyobb buzgósággal foglalatoskodnunk, mint nyelvünk mívelésében. 8 A magyar nyelv oly szép, oly kellemes, oly könnyed, s oly gazdag a szólásformákban és eredetiségekben, hogy méltán kívánhatja, s követelheti mindenki a magyar nyelvű oktatást. 3 Taníttatni fognak kicsinytől a nagyig az oskolák magyarul, nyelvünk kicsinosíttatik, tanulóink könnyen tudományra kapnak, a nyelvtanulásban idejeket nem vesztik, lesznek szemlátomást több bölcseink, örömöt ad erre a magyar nyelv szeretete legtöbbeknek ... lesznek mindenről írt magyar könyveink, melyek a falusi népnek is értésére lesznek.... 1 0 Az sem véletlen, hogy éppen ezekben az években burjánzik el a magyar nyelvnek mindenre alkalmas voltát hirdető „vélekedések" sokszínű irodalma és a magyar nyelv dicséretét zengő írások tömege. A rendi nacionalizmus nyelvkultuszának túlzásait is megtaláljuk ezekben az írásokban: a magyar nyelv „győztes apák nyelve", legfőbb örökünk, az első és közönséges (általánosan használt) nyelv a hazában, melyet a nemzetiségeknek is kötelességük megtanulni és használni, mert aki nem tanulja meg a magyar nyelvet, az „ne egyék magyar kenyeret se" (Cházár András). „A hollóhozta svábnak erővel magyar vezetéknevet kell adni, tanuljon meg magyarul, vagy szakadjon belé" (Fábchich József). „Minden ember, aki Magyarországon magának nevet és magyar szabadságot keres, avagy bír, tartozik magyarul megtanulni" (Rácz Sámuel). A többnyelvű és nemzetiségű országban ezek a megnyilatkozások nem voltak haladó jellegűek. Sok írás erre a kérdésre kívánt feleletet adni: „Micsoda ereje van az anyai nyelvnek a nemzet természeti tulajdonságainak fenntartására, mennyire segíti a nemzet valóságos boldogulását az anyai nyelv gyarapodása?" Csak néhány jellemző mondatot a feleletekből: ,,A magyar nyelvnek természeti alkotása magában hordoz mind ékességet, mind kedvességet, mind méltóságot, mind keménységet." 1 1 „Nem oly sovány és tökéletlen a mi édes anya8
