Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből

DR. BAKOS JÓZSEF tanszékvezető főiskolai tanár : NYELV ÉS ISKOLA (Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből.) 1790—1849. Bevezető. A magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és a?, iskolai nyelvmüvelés történetének önálló kutatások alapján folyó vizsgálatában a tudománytörténeti adatok mellett azokat a tényeket, adatokat és szempontokat is kiemeltem, amelyek a jelen iskolai nyelvtan tanítását és nyelvművelését is segíthetik. Kutató munkámnak ui. az a meggondolás is irányt szabott, hogy a feltárt múlt haladó munkásainak kezdeményezéseit, elért eredményeit a jelen szempontjából is szükséges ismernünk. Haladó tudósaink és pedagógusaink édes anyanyelvünk művelésében ernyedetlenek voltak. Hitték és hirdették, hogy ,,az a nyelv egy nemzetnek, a mi a napfény az eleven világnak." (Kisfaludy S.) I. 1790—1825. A magyar nyelv az 1790-es években II. József nyelvrendeletének visszahatásaként szélesebb társadalmi alapon került az érdeklődés előterébe. A nemzeti-polgári fejlődés vonalában is központi kérdés a magyar nyelv problémája. A magyar nyelv, mint nemzeti nyelv valójában az egész nemzet számára egységes közlőeszközzé és jellegében a magyar nemzeti összetartozás egyik fontos jegyévé ezeknek az éveknek nyelvi, politikai harcai után és nyomán válik. Ezekben az években mind többen és mind világosabban fogalmazták meg a nemzeti nyelv programjának alaptételeit is: A nemzeti nyelv a felemelkedés alapja.

1 Nálunk is felnyitja a felemelkedés útját: az iskolák több ismeretet adnak, s nagyobb számmal lesznek iparosok és fabrikánsok. 2 Semmi sem magasz7