Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1997. Oktatástechnológia. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

II. Oktatástechnológiai törekvések és eredmények a felsóoktatásban - Tóthné Parázsó Lenke-Elek Elemérnó: A képírás szerepe a vizuális nevelésben

légköri jelenséget utánozza, hogy a távoli tárgyakat halványabbnak és kékes színűnek látjuk. A kompozícióról való tudásunk nem lenne teljes az alá- és mellérendelés problematikájának említése nélkül. A lényeg kiemelése eleve feltételezi a kevésbé hangsúlyos részletek alárendelését. A kettő kiegészíti és feltételezi egymást. Természetesen az alárendelt részletek is fontos szerepet kaphatnak a képen hangulatot teremtenek, árnyaltabb képet adnak a környezetről vagy a korról. A homályba helyezés vagy az oldalra helyezés az egyik leggyakrabban alkalmazott eszköz. A fedések, az alkalmazott színek és tónusok szintén az alárendelést segítik. A pont, a vonal, a folt, a fények, a színek és a tér, a formák, az arányok mind-mind segítséget nyújtanak a mondanivaló vizuális megfogalmazásához. Csak az a kérdés, hogyan helyezzük el ezeket az elemeket a képen. Ehhez nyújt segítséget a komponálási módok ismerete. Komponálási módok A komponálás szó szintén latin eredetű: összerak, összetesz, öszszeállít a jelentése. Köznapi értelemben az élet számtalan területén komponálunk. A szakács ízeket, a vegyész illatot. De mi is komponálunk otthon meghitt hangulatú szoba belsőt, hogy jól érezzük magunkat. A tanításhoz komponálunk képeket, hogy jobban megértessük és befogadhatóvá tegyük a tananyagot. Művészeti szempontból a komponálás egy tervező, rendteremtő, tevékenység, amely során a megfelelő alkotóelemeket - jelen esetben a képelemeket úgy helyezzük el, hogy minden a kifejezés szolgálatában álljon. Tudnunk kell: minden kompozíció egy-egy sajátos egészet alkot, s ha bármely elemét módosítjuk, hatással lesz az egészre. A képkomponálás módjai koronként változtak. Az egyiptomiak és a mezopotámiaiak egymás alatti sorokba komponáltak. A jelenetek, történések az olvasási iránynak megfelelően követik egymást a képen. Valójában ma is alkalmazzuk ezt a módszert, amikor egy-egy dia- vagy transzparensterv ábra és szöveganyagát tervezzük meg. 67