Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientiuarium et Socialium. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 29)

Bodosi Béla: Az egri lyceum története, különös tekintettel a polgári korszak oktatástörténetére

A jogi főiskolák létrejötte, megerősödése, speciális arculatuk kialakulása többféle törekvés eredője volt; elsősorban természetesen a Ratio Educationis óta foganatosított állami rendelkezésekéi és meghatározóan a katolikus és protestáns főiskolákon (jellemzően az egri esetében is) az erre irányuló felekezeti törekvésekéi. A kultuszkormányzat kiemelten jelentős szerepet szánt ezeknek az akadémiáknak az igazgatási és közigazgatási szakértelmiségi réteg létrehozásában. Okát és eredményét ezeknek az intézményeknek a gyakorlati képzésre történő orientációjában láthatjuk. Az államélet praxisa és az oktatási rendszer közötti tartalmi és szervezeti anomáliáktól függetlenül a fenti szerepüket egészen a XX. sz. első harmadáig-feléig erőteljesen és jól kimutathatóan megtartották párhuzamosan az értelmiségi pályák honorácior tradícióinak fokozatos leépülésével. 2.3. Az Egri Római Katolikus Fiú Felsőkereskedelmi Iskola története Az Egri Római Katolikus Fiú Felsőkereskedelmi Iskola alapítását 1921. szept. 13-án, 153396/1921. VII. B. M. sz. rendeletében engedélyezte a vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az egri iskola volt az ország első keresztény felekezeti jellegű fiú felsőkereskedelmi iskolája. 1921. okt. 17-én 31 tanulóval kezdődött el a tanítás. A tantestület kizárólag óraadókból állt, a megbízott igazgató Veszprémy Dezső volt, majd Ágoston Béla mint megbízott, akinek betegsége miatt 1923-tól, amikor a nyilvánossági jogot is megkapta az iskola, Kántor Nándor. 1923-1939. között dr. Óriás Nándor az egri érseki jogakadémia nyilvános rendkívüli tanára látta el az igazgatói teendőket. Ebben a tanévben a három rendes tanári állást dr. Angyal Lajossal, dr. Lénárt Jánossal és dr. Scheffler (Somlay) Mihállyal töltötték be. Az osztályok számának bővülésével folyamatosan együtt bővült a tantestület is. 1927-től Székely Lászlóval, 1928-tól Huber Ferenccel erősödött. 1928-ban már párhuzamos osztályokkal indult az első évfolyam. 1937-től pedig már minden évfolyamon vannak párhuzamos osztályok, sőt 1941-től a harmadik párhuzamos osztály megnyitása is szükségessé válik a jelentkezők nagy száma miatt. A testület 1930/3l-ben Peller Ernő, Sulyok György tanárokkal bővült. Az ekkor már 10 éves intézetben egészséges közszellem uralkodott, aminek bizonyságát az egyensapka népszerűsége adta. Ez 1923-tól az érsek úr engedélyével a Szmrecsányi nemzetség színeinek (kék) felhasználásával készült. A tanulók egészségi állapotára már ekkor is iskolaorvos vigyázott dr. Besznyák István személyében. Ifjúsági egyesületként működött az intézetben a Mária-kongregáció, az önképzőkör és a 294. sz. Eszterházy Károly cserkészcsapat. A Gyorsírókör két csoportokban, a Wesselényi sportkör (1923-ban alakult) játék, atlétika, 233