Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientiuarium et Socialium. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 29)

Bodosi Béla: Az egri lyceum története, különös tekintettel a polgári korszak oktatástörténetére

püspök megállapítja, hogy ők is autodidaktákból kerültek ki, és csupán az ügyvédi gyakorlatban sajátították el a mesterséghez szükséges ismereteket.^ Az alapító célja az volt, hogy az itt képesített hallgatók olyan katolikus jogtudókká váljanak, akik el tudják látni ügyeiket, és nem szorulnak ügyvédekre. Az intézet hallgatói katolikus nemes ifjak voltak, vagy szabad királyi városok polgárainak fiai. Felvételkor a származásukat igazolniuk kellett. A tanári kar két jogtanárból és a történelmet, ill. a matematikát tanító harmadik tanárból állt. A leckerend szerint 1768-ban pl. délelőtt 8—9-ig a jogászok matézist hallgattak, 9-1 O-ig a két jogtanár két csoportban tartotta az óráit. Délután kettőtől háromig ismét jogi előadások voltak, háromtól négyig pedig újból matematika, de ez utóbbi helyett a kánonjogot is választhatták. A legkorábbi időszakban a tanfolyam ideje két év volt, melynek elvégzése után végbizonyítványt kaptak. Az egri jogiskola működésének kezdeti szakaszában nem tarozott a legnépesebb intézetek közé. A XIX. sz. harmadik harmadáig, amikorra kialakult a királyi és felekezeti jogakadémiák rendszere, ebből a szempontból közepes méretűnek számító főiskola volt, Ü

S az is maradt a vizsgált polgári korszak végéig. Az alapító Foglár kanonok alapítványa mellett (ezt a tulajdonában lévő ún. Handler-ház, + 50 000 rénes Ft készpénz és annak 3 000 Ft-ra rúgó kamatjövedelme képezte), ill. halála után hagyatékából további 2 000 Ft, (két kispap képzésére, és tankönyvek) toldotta meg. „Foglár p. halála után Barkóczy püspök karolta fel a jogiskola sorsát; pedig annál melegebb érdeklődéssel és jóakarattal, mert az nagyon is belevágott és beleillett a saját messzeszárnyaló terveinek hálózatába. Ö lelkes barátja s ápolója volt a tanügynek 1754-ben újon rendezte Egerben a teológiai stúdiumot, kivévén a jezsuiták kezéből, s világi papjaira bízta. A következő évben felállította a filozófiai két-éves tanfolyamot is, ugyancsak a megyei papság keze alatt. 1760-ban a kassai papnevelőt átplántálta Egerbe, s az ittenivel olvasztotta össze. Könyvnyomdát állított ugyanitt Egerben. Minden arra mutat -amit ő maga nyíltan is kijelentett minden alkalommal- hogy ő egy nagyszabású korszerű főiskolának, olyan egyetem-félének létrehozásán járatta elméjét" (Udvardy 1898: 13). Esterházy püspök 1763-ban a királynőhöz intézett folyamodványában támogatást kér a magasztos tervhez, a kelet-magyarországi egyetem egri kifejlesztéséhez, amelyre azért is nagy szükség lenne, mert a nagyszombati, ' „... oly kevés volt a katolikus ügyvéd, hogy a katolikus uraságok, még a prelátusok is, kénytelenek többnyire akatolikus ügyvédekre bízni ügyeiket és sokszor legkényesebb titkaikat is ..." (Udvardy 1898. 1-2.) 230