Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientiuarium et Socialium. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 29)

Bodosi Béla: Az egri lyceum története, különös tekintettel a polgári korszak oktatástörténetére

Bodosi Béla Az egri lyceum története, különös tekintettel a polgári korszak oktatástörténetére Bölcsészdoktori értekezés Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest, 1995 1. A kutatás tárgya, előzményei 1985-ben kerültem az egri tanárképző főiskola neveléstudományi tanszékére, ahol azóta is elkötelezetten oktatom a Neveléstörténet c. tárgyat. A témához való szoros kötődésem indított az egri Líceummal kapcsolatos, immáron 10 éves kutatómunkára, melynek eredménye ez a bölcsészdoktori disszertáció. Az 1996-ban millenniumát ünneplő magyar oktatásügy köszöntésénekjegyében s annak ajánlva szándékozom munkámat közreadni: a több szempontból is egyedülálló és patinás egri Líceum intézménytörténetét. A plurális modesta alkalmazásával ezen belül a polgári korszak oktatástörténeti elemzését is elvégezem. Az egyetem céljára épült Líceum, története során igen sokféle feladatot teljesített. Működött benne ún. akadémiai tagozat 2-2 éves képzési idővel; jogi, ill. bölcseleti (filozófia) tanszakkal, s ugyancsak főiskolai tagozatként teológia, mely máskor hittudományi főiskolának vagy papi szemináriumnak neveztetett. Kebelében működött továbbá tanítóképző és líceummal összekapcsolt tanítóképző akadémia, s a hozzájuk tartozó gyakorlóiskola, melynek szintén többféle megnevezése volt: norma vagy normális iskola, schola vernacula, ill. nemzeti vagy mintaiskola. Mindemellett volt falai között az alapvetőnek és meghatározónak számító jogakadémiai és tanítóképzés mellett gimnázium, matematikai tanfolyam, rajziskola, fiú felsőkereskedelmi középiskola, mint tanintézetek, de szolgált más célokat is részben vagy egészében, tartósan vagy átmenetileg. Ez utóbbi vonatkozásában megemlíthető az internátus, a könyvtár, a dísz- és színházterem, a csillagda vagy Specula, a kápolna, a Herbárium és a Museum, no meg a nyomda. Ezek a járulékos intézmények általában az oktatási-nevelési feladatok elmélyítését szolgálták. Házon belüli további fontos létesítmények az ún. kommunális jellegűek: 225