Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Molnár József: Az egri tanítóképző megalakulása és főbb eseményei a népoktatási törvény megjelenéséig

A 26. honvédzászlóalj 1200 emberének tűzkeresztsége a kassai csata volt 1849. január 4-én, ahol az osztrák Schlick tábornok seregétől vereséget szenvedtek. Reményüket és bizalmukat azonban nem veszítették el. Január 10-én a 26. zászlóalj megmaradt honvédéit Klapka György I. hadtestéhez osztották be, akinek vezetésével kivették részüket a dicsőséges tavaszi hadjárat összes csatáiból. 1849 téli hónapjaiban — főleg februárban — Eger felvonulási terület lett. Ismeretes, hogy Kápolna — ahol 1849. február 26-27-én ütközött meg Dembinszky honvédserege Windischgrätz csapataival — csak 22 km-re van Egertől. Klapka György 1849. február 22-én vonult ág Egeren 8000 főnyi emberével. A zeneszóval átvonuló honvédek üdvözlésére a város öregjei és fiataljai egyaránt nagy örömmel vonultak ki. Görgei február 25-én járt Egerben, sőt innen ment lovas fogaton Kápolnára. Még a kápolnai csata előtt 1848. december 18-án Szemere Bertalan — mint FelsőMagyarország teljhatalmú biztosa — elrendeli, hogy Egerben és Miskolcon tábori kórház alakuljon. Repetzky Ferenc, Heves vármegye kormánybiztosa, Szemere rendelete után szózatot intézett Heves megye és főleg Eger honleányaihoz, amelyben arra kérte őket, hogy áldozatvállalásaikkal, sebesültek ápolásával legyenek méltó utódai a dicső Dobó-korabeli egri nőknek. Az egri tanítóképző épületében, a tantermekből és tanári szobából is kórtermeket csináltak, ahol szakszerű orvosi kezelésben és jó ellátásban részesítették a kápolnai csata sebesültjeit. Az itt elhaltakat az egri Hatvani-temetőben helyezték örök nyugalomra és sírhalmuk fölé később emlékoszlopot állítottak. Rüdiger orosz tábornok 20 000 orosz katonával 1849. július 24-én vonult át városunkon. Szeptember 11-én a gyűlölt osztrák rendszer tisztviselői az összeszedett Kossuthbankókat a Lyceum kapui előtt égették el. A szabadságharcot a nagy túlerő leverte, mely után a bosszú, a terror következett. A tanítóképző fiainak is az lett a sorsa, mint a többi magyar katonának. Sokan nem tértek vissza, s valahol Vác, Hatvan, Szolnok, Isaszeg honvéd sírhalmai, vagy más jeltelen sírokban alusszák örök álmukat. Az életben maradók vagy börtönbe kerültek, vagy besorozták őket az osztrák hadseregbe, vagy mint szökött honvédek a Mátra és a Bükk erdeiben kerestek menedéket a „rézcsákójú zsandárok" elől. A megye lakossága a legnagyobb szeretettel gondoskodott a bujdosókról. 3. A tanítóképző a Habsburg önkényuralom korában A szabadságharc leverése után a bécsi udvar bosszúja a magyar közoktatásügyre is ránehezedett. Vincze Alajos, az intézet tanára, majd igazgatója írja egyik tanulmányában, hogy: „az iskolák akkor, talán éppen azért, mert a gyűlölt német rendszer szabályai, paragrafusai közé gyűrődtek, tűzhelyévé lettek a hazaszeretetnek, egy jobb jövő iránt való szent reménykedésnek; terjesztvén azt a Vesta-lángot az ifjú nemzedék lelkében, kik fegyverrel kezükben, végigküzdötték a mesés két esztendőt, akik aztán a fegyvert ismét könyvekkel cserélték fel".

1

2 Geringer Károly báró a magyar iskolákra is ráerőszakolta az Organisations Entwurf ot, amellyel célja a magyar iskolák elnémetesítése volt. Ez alól természetesen nem volt kivétel az egri tanítóképző sem. 1849. október elsejével megkezdődik az a hatalmas küzdelem, amely csaknem két évtizedig tart az egri tanítóképző intézet és fenntartója, az egri érsek, valamint a császári kormány között. Bartakovics Béla egri érsek az iskola jogaiért és szellemének magyarságáért küzdött. Dr. Haás Mihály főigazgató, a budai helytartóság inspektora az egri képzőre is ki akarta terjeszteni az Entwurf minden pontját. A budai helytartóság rendeletei a fősúlyt a gyakorlati tanításra fektették. Az egyik főtanhatósági rendelet 1853-ban a következőket 301