Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Pető Zsigmond: Intonációs típushibák a főiskolai hallgatók orosz beszédében

INTONÁCIÓS TÍPUSHIBÁK A FŐISKOLAI HALLGATÓK OROSZ BESZÉDÉBEN DR. PETŐ ZSIGMOND (Közlésre érkezett: 19 79. január 5.) Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola nyelvi laboratóriumában végzett mérés egyik célja az volt, hogy egzakt módszerek alkalmazásával megállapítsa a magyar anyanyelvűek orosz beszédében jelentkező tipikus intonációs hibákat. A méréseket a hanglejtés tágabb értelmezése alapján végeztem, amely szerint a hanglejtés a beszéd hangmagasságának, hangerősségének, hangszínének és időtartamának változása. A felmérésben az 1976/77-es tanév 23 elsőéves magyar—orosz szakos hallgatója vett részt. A hallgatók teljesítményét írásban (stencilezett anyagon) és szóban (magnetofon szalagon) rögzítettem. A hallgatók írásbeli teljesítményéről az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei XIV. sz. 235—248. o. számoltam be. A szóbeli felmérés anyagát és a kontrollanyagot a mérés objektivitásának biztosítása érdekében az MTA Nyelvtudományi Intézete fonetikai laboratóriumában MINGOGRAF segítségével dolgoztam fel. A mérés komplexivitását azzal igyekeztem növelni, hogy a MINGOGRAF által készült felvételek akusztikai paramétereit kiegészítettem és összevetettem a hallás útján észleltekkel. A felmérés során a hallgatók által összesen 989 egyszintagmás mondat intonálását elemeztem. Ebből az IK—1 típushoz 368, az IK-2 típushoz 92 az IK—2a típushoz 92 az IK—3 típushoz 437 mondat tartozott. Az esetek döntő többségében azonos kijelentő (IK-1) és felszólító (IK-2a); kijelentő (IK—1) és kérdőszó nélküli kérdő mondatok (IK-3) akusztikai paramétereit vizsgáltam és hasonlítottam össze. Tapasztalatom szerint a vizsgált mondattípusoknak kiemelkedő kommunikációs funkciójuk van, s itt figyelhető meg a legtöbb intonációs típushiba is. Dolgozatomban ezúttal az egyszintagmás felszólító (IK—2a), kijelentő (IK—1) és a kérdőszó nélküli kérdő mondatok (IK-3) intonálása közben előforduló típushibák elemzésével és csoportosításával foglalkozom. Az orosz anyanyelvi bemondók hanglejtésének elemzéséből megállapítható, hogy az IK-2a intonációs típusnál (például megszólításkor JleTíi!)a domináló mondatfonetikai eszköz a hangmagasság, a hangerő és az időtartam másodlagos. (1) Érdemes külön vizsgálni az egyszavas (LICTM!) és a kétszavas (AMMTPHM MB3HOemh!) felszólító mondatokat, mert az azonos hibákon túl találunk eltérőket is. A 46 egyszavas felszólító mondat komplex vizsgálata alapján megállapítható, hogy közülük 18 (39%) hibás hanglejtésű. 87