Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Lachata István: A családban alkalmazott néhány nevelési módszer összefüggése a tanulók tanulmányi teljesítményével és iskolai magatartásával

A CSALÁDBAN ALKALMAZOTT NÉHÁNY NEVELÉSI MÓDSZER ÖSSZEFÜGGÉSE A TANULÓK TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉVEL ÉS ISKOLAI MAGATARTÁSÁVAL DR. LACH ATA ISTVÁN (Közlésre érkezett: 1978. december 28.) Napjaink egyre gyorsuló gazdasági és társadalmi változásai kihatnak a családra is, s a család funkcióiban is számos átalakulást hoznak létre. Változatlanul fontos maradt azonban a család nevelő tevékenysége. Ugyanakkor figyelemre méltó tény, hogy sok szülő a legszükségesebb pedagógiai kultúrával sem rendelkezik, nevelési eljárásait jobbára ösztönösen alkalmazza. Ezekben az eljárásokban sokszor saját szüleik idejétmúlt módszereit ismétlik, s ezzel korszerűtlen modelleket örökítenek át. Munkánk során arra kerestünk választ, hogy a szülők által használt nevelési eljárások, módszerek, milyen összefüggésben vannak a tanulók iskolai magatartásával és tanulmányi teljesítményével. A kutatás fő módszerei az inteijú és az ankét voltak. A vizsgált populáció egy osztályában inteijú segítségével tártuk fel a családban használt nevelési eljárások sokféleségét. A nevelési eljárások gyakoriságát a tanulók válaszainak kérdőíves felmérése alapján állapítottuk meg. Kérdőívvel gyűjtöttük be az osztályfőnökök jellemzéseit is tanítványaikról, melynek alapján a tanulók magatartási mutatóit határoztuk meg. A tanulmányi teljesítmény kategorizálása a tantárgyi eredmények alapján történt. A feldolgozás során a szülők által használt módszerek gyakoriságát három kategóriába osztottuk. így képeztük az „alig alkalmazzák", „gyakran alkalmazzák" és a „sokszor alkalmazzák" kategóriákat. Ezeket hoztuk összefüggésbe a tanulók tanulmányi teljesítményével és iskolai magatartásával. A kapott eredményeket matematikai statisztikai próbákkal (Khi négyzet próba) ellenőriztük. A kutatás Eger város III. számú iskolájának két-két hetedik és nyolcadik osztályára terjedt ki. A vizsgálatba bevont négy osztály tanulóinak létszáma: 100. A tanulók többsége a város új lakótelepén, Csebokszáriban lakik. Egészen új városrészről lévén szó — amelyik jelenleg is dinamikusan fejlődik —, természetes, hogy lakói a legkülönbözőbb társadalmi környezetből érkeztek. Ennek a ténynek nyilvánvaló kihatása van a családok szociális összetételére, s egyes kutatások szerint a család alkalmazott nevelési eljárásaira is. A vizsgálatba vont tanulók szüleinek szociális hovátartozására jellemző, hogy az apák 38%-a szakmunkás, 27%-a betanított, vagy segédmunkás, 16%-a alkalmazott, 8%-a értelmiségi, míg az édesanyák 7%-a szakmunkás, 46%-a betanított vagy segédmunkás, 22%-a alkalmazott és 11%-a értelmiségi. Számos módszer és eljárás hatását vizsgáltuk meg, melyek közül — eredményeink szerint — több mint húsz eljárásnak szignifikáns kapcsolata van a tanulók tanulmányi teljesítményével, tizenöt eljárásnak hasonló összefüggése van az iskolai magatartással. A következőkben e vizsgálat egy részét, néhány eredményét közöljük. 5* 67