Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Balázs György: Országos kubikos kongresszus Csongrádon 1939 februárjában

mielőbb intézkedni szíveskedjék. 2 3 A nevelési já/uléknak rendszeres folyósítására, megadá­sára annál is inkább szükség lett volna, mert statisztikailag bizonyított tény, hogy ezeknek az agrárproletároknak volt az országban a legtöbb gyermekük, keresetük viszont elég gyenge volt, és pontosan ezek a családok nem részesültek ebben a szociális támogatásban. A földmunkás-szövetkezet is csak alkalmi szociális segélyben részesítette tagjainak rászo­rult családjait, de azt is az esetek többségében a szövetkezeti tagdíj rendszeres befizeté­séhez kötötte, amit a szegény sorban lévő kubikosok képtelenek voltak teljesíteni, ezért ezek az emberek még ettől a kedvezménytől is elestek. A Földmunkások Vállalkozó Szövetkezete a kormánynál viszont már abban az ügyben nem járt el, hogy a kubikosok és mezőgazdasági munkások is gyermekeik után rendeletileg előírt nevelési pótlékot kapja­nak. A nyolcadik pont tárgya a munkaadó és a munkavállaló közötti szerződések meg­kötése volt. A témakör referense Miltyán István, arra hívta fel a tanácskozás figyelmét, hogy a munkaadók és a munkavállalók közötti szerződéseket minden esetben csak ható­ság előtt kössék meg. Továbbá javasolta, hogy országosan tegyék kötelezővé az iparható­ságilag jóváhagyott szerződés mintahasználatát, valamint a kongresszus tegyen előter­jesztést a belügy- és földművelésügyi miniszterekhez az alvállalkozói rendszer megszünte­tésére. 2 4 Az alvállalkozói rendszer megszüntetésének a felvetése jogos volt, mert a mun­kanélküli kubikos megszorult helyzetét ezek az alvállalkozók szemérmetlenül kihasznál­ták, csak az átlag munkabér alatt voltak hajlandók alkalmazni. A kubikossal gyakran olyan körmönfont módon megfogalmazott szerződést, okmányt Írattak alá, aminek a lé­nyegét nem értette meg, s csak a fizetéskor jött rá, hogy be akarják csapni és ezekből összeütközések, zavarok keletkeztek, amelyek a termelést hátráltatták. Miltyán annak a reményének adott hangot, hogy a hatóságok előtt kötött szerződésekkel ezeket a vissza­éléseket, konfliktusokat meg lehetne szüntetni. 2 6 A kilencedik napirendi pontban az értekezlet résztvevői az ínségmunka megszünte­téséről szóló előterjesztést hallgatták meg. Kovács Mátyás előadói beszédében indítvá­nyozta, mondja ki a kongresszus, hogy az ínségmunka beszüntetését óhajtja. „ ... ha kívánságunk nem talál meghallgatásra — hangzott a beszámoló — úgy azt kívánjuk, hogy az ínségmunkabérek a vállalkozási keresethez arányosíttassanak . . . kubikosmunkát, még ínségmunka minőségben is csak kubikmunkás végezhet." Az indoklási részben Kovács kifejtette, hogy az ínségmunka antiszociális. Kevés pénzért jó munkát követelni nemcsak embertelenség, hanem szembehelyezkedés a legkisebb munkabérek megállapításáról szóló rendelkezéssel. Ezt a sérelmet még az súlyosbította — állapította meg —, hogy éppen a közületek követték el. 2 6 A fentiekből az a kép tárul elénk, a kubikosok amúgy is nehéz anyagi helyzetét még az is tetézte, hogy a 30-as évek vége felé egyes közületek csak ínségmunkásként alkalmazták őket és természetesen annak megfelelő alacsonyabb munka­bérért. Sőt az előadásából az is megállapítható, hogy egyes vállalatok a szakértelmet igénylő földmunkáknál a kubikosok helyett másokat alkalmaztak és ez reájuk nézve anyagi hátrányt jelentett. Az előadó végezetül arra szólította fel a jelenlevőket, hogy kéljék a hatóságtól a liszt forgalmi adónak az eltörlését, mert az éppen a legszegényebb osztályt, a nincstelen munkásságot érinti a legérzékenyebben. „Miért egyen a munkás drágább és silányabb kenyeret, mint a nálánál sokkal jobbmódú termelő" 2 7 — fejezte be beszédét Kovács Mátyás. Beke Mihály a tizedik pontban a közmunkák megindításának a szükségességéről tartott beszámolót. Felvetette, a kongresszus forduljon a kormányhoz, hogy az évtizedek óta tervbe vett és fontos közgazdasági érdeket szolgáló vízszabályozások, bekötő utak, csatornák, öntözőművek építésének megkezdése iránt intézkedjék. Beszédében kiemelte, 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom