Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Dr. Szűcs László: A nikkel hatásának termodinamikai és metallurgiai vizsgálata a vasban oldott kén aktivitására

d) Figyelemre méltó Szamarin (1967) diagramja is, aki nagyon határozottan utal arra, hogy a nikkel csökkenti a kénaktivitást, ami a gyakorlatban úgy jelentkezik, hogy a nikkel akadályozza az acélfürdő kéntartalmának csökkentését, azaz a kéntelenítést. e) Óvakodva attól, hogy a kutatók megállapításait a szakirodalomban és a nemzetközi mettallurgiai szakkörökben kivívott tekintélyük alapján fogadnánk el vagy vetnénk el, a hazai tapasztalat is [17] inkább az Alcock-Schürmann—Szamarin-féle diagramok helyességét igazolja. Konkrétan azt, hogy a nikkeltartalom növekedésével csökken a vasban oldott kén aktivitása és ez jelentős szerepet játszhat a nikkeles acélok kéntelenítésekor. Talán meglepő, hogy a hazai szakirodalom e fontos termodinamikai és metallurgiai kérdéssel, vagyis a nikkelnek a kénaktivitásra és kéntelenítésre gyakorolt hatásával ez ideig még nem foglalkozott. Ennek oka elsősorban valószínű az, hogy a hazai acélgyártói gyakorlat — alkalmazkodva a szabványban megengedett kéntartalom határokhoz — elsősorban arra törekedett, hogy az acél kéntartalmát szabványos mértékűre csökkentse. Az elmúlt évtizedben azonban világszerte sok olyan tapasztalatra tettek szert, hogy bizonyos szerkezeti acélokban a lehető legkisebb értéken kell tartani a szennyezőket, köztük a ként is, mert sok hasznos tulajdonságot (többek között a ridegtöréssel szembeni ellenállást) jelentősen csökkentenek. A kis kéntartalomra (0,015—0,01%) való törekvés kapcsán találkoztak a kutatók első ízben a nikkelnek az acél kéntelenítést befolyásoló hatásával. A nikkelnek és a kénnek valamilyen kapcsolatára korábban csak a nikkeles acélok rosszabb melegalakíthatósága, valamint a nikkeles acéloknak a kéntartalmú gázokban magasabb hőmérsékleten jelentkező gyorsabb korróziója hívta fel a figyelmet. A nikkelnek és a kénnek a metallurgiai olvadékokban tapasztalható kölcsönhatása csak az elmúlt évtizedben kapott nagyobb jelentőséget. Ezért vált fontos fizikai—kémiai és metallurgiai szükségletté a Ni hatásának vizsgálata a kén aktivitására. FE LH A SZNÁL TIR ODA L OM 1. Cordier J. A.-Chipman J.: Journal of Metals Trans. AIME. 1955. p. 905-907. 2. Sherman C. W.-Elvander H. I.-Chipman J.: Trans. TMS-A1ME. 1950. vol. 188. p. 334-40. 3. Alcock C. B.-Richardson F. D.: Acta Metallurgica. 1958. vol. 6. p. 385-395. 4. Alcock C. B.-Cheng L. L.: Journal of The Iron and Steel Institute 1960. jul. pl. 169-173. 5. Leitner H.-Plöckinger E.: Die Edelstahlerzeigung. Springer Verlag. Wien-New York 1965. p. 228. 6. Lória E. A.: Elektric furnace proceedings, AIME. 1960. p. 202. 7. Samarin A. M.: Journal of The Iron and Steel Institute 1962. febr. p. 95-101. 8. Prabhala K. S.: Kandidátská dizertacni práce. 1964. 9. BúZek Z,-Prabhala K. S.: Sbornik vedeckych praci Vysoké skoly bánské v Ostrave Rocnik XI, rok 1965, cislo 3, rada hutnická, clánek 213. 10. Prabhala K. S.-BúZek Z.-Benda M.: Sbornik vedeckych praci Vysoké skoly bánské v Ostrave Rocnik XI, rok 1965, cislo 3, rada hutnická, clánek 212. 11. Shiro Ban-ya-Chipman J.: Transaktions of The Metallurgical Society of AIME. vol. 242. 1968. may. p. 940-46. 12. Shiro Ban-ya-Chipman J.: Transaktions of The Metallurgical Society of AIME. vol. 245. 1969. january p. 133-143. 13. Shiro Ban-ya-Chipman J.: Transaktions of The Metallurgical Society of AIME. vol. 245. 1969. february p. 391-96. 14. Schürmann E.-Kunze H. D.: Archiv für das Eisenhüttenwesen 38. Jahrgang, 1967. október 10. Heft. p. 767-72. 15. Benda M.-Pétros J.-BúZek Z.: Sbornik vedeckych praci Vysoké skoly bánské v Ostrave Rocnik XIV, rok, 1968. cislo 3, rada hutnická, clánek 451. 379