Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Dr. Szűcs László: A nikkel hatásának termodinamikai és metallurgiai vizsgálata a vasban oldott kén aktivitására

A diagramról valóban az olvasható le, hogy a különböző nikkelkoncentráció nem befolyá­solja az összefüggést jellemző pontok helyzetét. A kén aktivitási együtthatója tehát füg­getlen a Ni-tartalomtól és adott hőmérsékleten csupán a kéntartalom függvénye, amint azt a 2. ábra mutatja. 2. ábra. Vasban oldott elemek hatása a kén aktivitási koefficiensére [2] Amíg Cordier és Chipman 1955-ben egyértelműen állapítják meg, hogy a Ni nincs hatással a vasban oldott kén aktivitására, addig Alcock és Richardson vizsgálati eredmé­nyét összegző, 1958-ban leközölt 3. ábra [3] azt bizonyítja, hogy a Ni-koncentráció növekedésével a háromalkotós rendszerben csökken a kén aktivitási együtthatójának értéke. 1960-ban C. B. Alcock és L. L. Cheng is tettek közzé olyan diagramot [4], amely a nikkelnek a kénaktivitásra csökkentő hatását bizonyítja. Diagramjukat a 4. ábra szemlél­teti. Az összefüggés 1540 °C-ra érvényes, azaz ezen a hőmérsékleten mérték az összefüggést Leitner és Plöckinger [5], az Alcock—Cheng-féle összefüggésnek a Cordier—Chip­man-féle összefüggéstől való eltérését azzal magyarázzák, hogy Alcock és társa alacso­nyabb hőmérsékleten dolgozott, nevezetesen 1540 °C-on, amíg Cordier és Chipman 1600 °C-os kísérlet alapján mondotta ki, hogy a Ni nincs hatással a vas kénaktivitására. Ez az indok ma már korrekcióra szorul, mert Chipman, Shiro Banya-val közös, későbbi kutatásai (amelyek ugyancsak a nikkel hatástalan voltátigazolták) 1550 °C-on végrehajtott kísérletekkel folytak le, tehát gyakorlatilag az Alcock-féle vizsgálattal azonos hőmérsék­leten. 368

Next

/
Oldalképek
Tartalom