Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Kozári József: Birtokviszonyok alakulása Deménden 1860 és 1888 között

az egy holdat meg nem haladó és a 10—20 hold közé eső birtokkal rendelkező tulajdonosok számának csökkenése állapítható meg. A birtokaprózódás általános tendenciája mellett csak keveseknek adatik meg a gazdagodás lehetősége, bár Babies István személyében ilyenre is volt példa. A lakosság túlnyomó része az ország szegényeinek tömegét gyarapította. A szegényparasztok még azt a kis jövedelmet sem élvezhették sokáig, melyet a birtokukban levő zsebkendőnyi területek nyújtottak. A felvétel elkészültének idejében a borvidékre behurcolt szőlőgyökértetű (dactilosphera vitifolii) ugyanis néhány év alatt teljesen letarolta a szőlőhegyeket. A filoxera nemcsak jövedelmének jelentős hányadától fosztotta meg a szegény parasztságot, hanem a szőlők pusztulásával egyik jelentős munkalehetőségüket is megsemmisítette. JEGYZET [1] A kataszteri telekkönyvek fontosságára Szabad György, Orosz István, Sándor Pál, Bali János és Fegyó János hívták fel a figyelmet, mindeddig azonban kevés követőre találtak. Pedig az említett források adataiból nemcsak a XIX. század 80-as éveinek mezőgazdaságáról alkothatunk pontos képet, hanem a kor társadalmáról is. [2] Lásd Szabad György: A rendszeres kataszteri munkálatok agrártörténeti értékesítésével foglalkozó kísérletek célkitűzéseiről. Agrártörténeti Szemle VIII. évf. 1-2. szám 13-27. 1. [3] Soós Imre: Heves megye községei 1867-ig. Eger, 1975. 138-140. 1. Markos György: Magyarország gazdasági földrajza. Bp., 1962. 383. 1.; Radó Sándor: Magyarország gazdasági földrajza. Bp., 1963. 253. 1.; Hunfalvy János: A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása I. Pest, 1863. 310-313. 1.; A borvidékbe sorolás a Mezőgazdasági Lexikon I. Bp., 1958. 273. 1. alapján. [4] Deménd nagyközség felvételi előrajzai 1887. Egri Járási Földhivatal Térképtára 20/XI/29., valamint Deménd község határleírási jegyzőkönyve. Heves megyei Levéltár. Heves vármegyei Földmérési Felügyelőség kataszteri munkálatai 1877-1928. VI-104/18. [5] Soós Imre: Heves megye községei 1867-ig. Eger, 1975. 138-140. 1. A község történetére nézve lásd még Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. Bp., 1890. 60. 1.; Vályi András: Magyarországnak leírása. I. Buda, 1796. 475. 1.; Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851. I. 251. 1. [6] Lásd az 5. sz. jegyzetnél idézett forrást. [7] Uo. [8] Deméndi beltelkek 1851. évi felmérés szerint. Heves megyei Levéltár Úrbéri iratok VII-1/a/55. [9] Deménd helysége újonnan rendezett határának földkönyve az 1860. évi kimért állapot szerint. II. M. L. VII-l/a/55. [10] Uo. [11] Keleti Károly: Hazánk és népe a közgazdaság és társadalmi statisztika szempontjából. Buda-Pest, 1873. 149. 1. [12] H. M. L. IV—17/3 Letétek 2011. [13] Magyarországnak művelési ágankénti terjedelme és földjövedelme. Buda, 1865. Központi Statisztikai Hivatal mikrofilmtára M 26. [14] A Magyar Korona Országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei. II. Bp., 1882. 110. 1.; Schematismus Cleri Archi - Dioecesis Agriensis ad Annum 1888. 55. 1. [15] Uo. [16] Deménd adóközség eredeti kataszteri telekkönyve 1888. H. M. L. Heves vármegyei Földmérési Felügyelőség kataszteri munkálatai 1877-1928. VI-104/18. [17] Lásd all. sz. jegyzetnél idézett forrást 35-39. 1. [18] Heves megye műemlékei I. Akadémia, Bp., 1969. 594-600. 1. [19] Lásd a 16. sz. jegyzetnél idézett forrást. [20] A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája I. rész XV. köt. Bp., 1897. 286. 1. 363