Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Kozári József: Birtokviszonyok alakulása Deménden 1860 és 1888 között

általában zsúppal vagy náddal fedték őket.

1 8 A lakóházak és a paraszti életmódhoz nélkülözhetetlen gazdasági udvarok, istállók, csűrök, magtárak a belterület 27,25%-át, azaz 32,74 kat. holdat foglaltak el. A belsőség nagyobbik részét, 63,41 holdat kertként hasznosítottak. A kertek és a földadó alá nem eső területek mellett a belterülethez 1,70 kat. hold rét és 2,30 kat. hold legelő tartozott még. A község határát a hivatkozott forrás szerint 28 dűlő alkotta, éspedig: 1. Bodzás (572,19 kh), 2. Tanyai (416,10 kh), 3. Bilind (393,30 kh), 4. Sutus (285 kh), 5. Csereserdő (271,30 kh), 6. Cseresnyés (237,60 kh), 7. Égés (233,20 kh), 8. Hegyeskőbérc (203 kh), 9. Előhágó (187,10 kh), 10. Hangács (185,40 kh), 11. Felsőrét (125,30 kh), 12. Borsos (103,70 kh), 13. Pünkösdhegy (100,20 kh), 14. Nagyereszvény (97,80 kh), 15. Bányáéi (94,40 kh), 16. Kisaszói (94,6 kh), 17. Nagyalsórét (89 kh), 18. Farkashegy (74,30 kh), 19. Vizeshegy (65,60 kh), 20. Varnyas (61,60 kh), 21. Csinált út melletti (49 kh), 22. Alsórét (57,30 kh), 23. Csirkehegy (44,60 kh), 24. Középbérc (30,50 kh), 25. Csurgóbérc (30,10 kh), 26. Kenderföld (23,60 kh), 27. Cseresi (20,40 kh), 28. Káposztaföld (1,70 kh).

1

9 A felsorolt dűlők közül 14-ben (um.: Tanyaiban, Bilinden, Hangácson, Előhágón, Felsőréten, Nagyalsóréten, Farkashegyen, Varnyason, Csinált út mellettiben, Alsóréten, Csurgóbércen, Kenderföldön, Cseresiben és Káposztaföldön) a szántó jelentette a fő művelési ágat, amely az említett határrészek több mint 50%-át borította. Jelentős szántóterületek még Bodzáson, Sutuson, Borsosban, Bányaélen és Vizeshegyen voltak. Kerteket Bodzáson, Bányaélen és Vizeshegyen lehetett találni, a legnagyobb kiterjedésű rétek a Tanyai és az Előhágó dűlőben terültek el. Szőlőt csak Bányaélen és Vizeshegyen műveltek. A Sutus, a Pünkösdhegy, a Nagyereszvény, a Kisaszói, a Csirkehegy és a Középbérc dűlők nagy részét legelőként hasznosították. Az egyes dűlőkben az uralkodó művelési ágak mellett, bár szerényebb arányokban, más művelési ágak is voltak. Szemlénk végére érve tehát azt állapíthatjuk meg, hogy a község határát az adott forrás szerint döntően és elsősorban szántónak használták, s ezek összesen 1677,47 kat. holdra terjedtek ki, s a határ területének 40,39%-át foglalták el. Nagyságrendben ezután 1066,27 kat. holddal a legelők következtek, amelyek a határ 25,67%-án terültek el. Az erdők 913,59 kat. holdat (22%), a rétek 215,53 kat. holdat (5,19%), a szőlők 70,10 kat. holdat (1,69%), a kertek pedig 5,50 kat. holdat (0,13%) borítottak. A fennmaradó területek árkok, szakadékok, vízmosások, patakmedrek, egyszóval a mezőgazdaságilag nem hasznosított, tehát földadó alá nem eső földek voltak, melyek 204,90 holdas terjedelmükkel a határ 4,93%-át képezték. Ez utóbbiaknak, ha volt rá mód, másként vették hasznát. Deménden például az érsekség két kőbányát tartott fenn. A mezőgazdaságilag hasznosított területek tiszta jövedelme Deménden a tárgyalt időpontban összesen 7284,49 forint volt, 339 forintot ebből a belsőségek hoztak, 6944,63 forint a határban végzett termelőmunka révén állt elő. A tiszta jövedelem túlnyomóan (95,34%-ban) a határ műveléséből származott, amihez képest eltörpült a belsőségek mindössze 4,66%-ot kitevő haszna. Ha mindezek után tovább haladunk és a részletek iránt érdeklődünk, úgy azt találjuk, hogy a belterület jövedelmének 68,59%-a (233,12 Ft) az ott elterülő kertek, 27,56%-a (93,69 Ft) az ugyancsak ott levő szántók és 3,5%-a (11,90 Ft) a rétek, 0,34%-a pedig a legelők hozadéka volt. A határban megtermelt tiszta jövedelemből 4038,90 Ft-ot (58,16%-ot) hajtottak a szántók, 1034,66 Ft-ot (14,90%) a rétek, 803,08 Ft-ot (11,56%) a legelők, 600,44 Ft-ot (8,65%) az erdők, 456,71 Ft-ot (6,58%) a szőlők és 1189 Ft-ot (0,17%) a kertek. Ahogy a felsoroltakból világos lehet, a legtekintélyesebb jövedelmet a szántók biztosították. Ezután a viszonylag kis kiterjedésű, de annál jövedelmezőbb rétek következtek, majd sorrendben a legelők, az erdők, a szőlők és a kertek jöttek. 358