Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Bohony Nándor: Adózó népesség és határhasználat Egerben az 1828. évi országos összeírás adatai alapján

Ám kérdés, vajon ezek az összegek realizálódtak-e, vagy sem. A gazdatársadalom helyzete ugyanis ebben a korban sem volt könnyű. Nyílt titok és a hatóságok előtt is jól ismert tény volt, hogy a pincékben éveken keresztül állt eladatlanul a bor.

1

3 A subvinetum 124,1 hektárra kiterjedő területéből 34,7 hektár (28,1%) volt szántó, 5,2 hektár (3,6%) kert és 84,2 hektár (68,3%) rét. Ezeket a területeket folyamatosan művelték, mind az őszi, mind a tavaszi vetemények alá egyszer szántottak, 2 pozsonyi mérő földre, tehát 1200 négyszögölre 4 szekér trágyát használtak. Háromévenként trágyáztak. A 34,7 hektár szántóra így háromévenként 312 szekér trágyát hordtak. Ősziként rozsot, tavasziként árpát, tengerit, zabot vetettek. 1200 négyszögölbe 1,5 mérő (94 liter) szemet vetettek. Mindezen kívül még krumplit termeltek, ennek mennyiségéről azonban nem szól az összeírás. A szántókon összesen 612 mérő, azaz 379,44 hektoliter szemet állítottak elő. Ebből 122,4 mérő (75,9 hektoliter), tehát 55,4 q (20%) volt a rozs, 153 mérő (94,9 hektoliter), vagyis 62,6 q (25%) az árpa, 153 mérő (94,9 hektoliter), azaz 67,4 q (25%) a tengeri és 183,6 mérő (113,5 hektoliter), tehát 55,6 q (30%) a zab. Az elsorolt terméshozamok pénzben kifejezett értékére a már idézett vásáijegyzőkönyvek segítségével számításokat is végezhetünk. így abból kiindulva, hogy 1 mérő rozs átlagára 50, 1 mérő árpáé 38, 1 mérő tengerié ugyancsak 38, 1 mérő zabé pedig 29 krajcár volt, az egri gazdák által előállított 122,4 mérő rozs 102, a 153 mérő árpa 96,9, a 153 mérő tengeri ugyancsak 96,9, a 183,6 mérő zab 88,7 forint értéket, összesen tehát 384,5 forintos összeget képviselt. Ami a termelés költségeit (trágyázást, egyszeri szántást, vetést, boronálást) illeti, 600 négyszögöles vetésterülettel számolva ez 54,66 krajcárt, 1 hektárra kivetítve pedig 4,2 forintot jelentett. így a 34,7 hektáron folytatott szántóföldi művelés költségei 145,74 forintot tettek ki. Ha ezt az összeget a fent kimutatott össztermelési értékkel vetjük egybe, úgy azt találjuk, hogy a 34,7 hektárra kivetített haszon 238,8 forint volt. Az így kimutatott eredmények azonban még távolról sem képezték a termelők tiszta hasznát, mivel a subvinetumban előállított termelési értéket egy speciális szolgáltatás, a 600 négyszögölenként 8 krajcárt kitevő úgynevezett szárazdézsma, vagy más néven szőlő alj a-taksa terhelte. A szárazdézsma 161 mérőre, azaz 34,7 hektárra kivetített összege pedig 21,46 forint volt. Ennek lerovása után az össztermelési értékből 217,34 forint maradt, amiből azonban még a vetőmag értékét is le kell vonnunk. Minthogy az összeírok vetőmag címén a 600 négyszögölön előállítható hozadékból 1 mérő szemet vontak le, vagyis a termés 20%-át, a szükséges számításokat elvégezve azt kapjuk, hogy a vetőmag pénzben kifejezett értéke 97,9 forint. így tehát a földesúri szolgáltatás levonása után, a munkában és termelési értékben megtestesülő, bár a viszonyokból adódóan készpénz-kiadás formájában nem minden gazda esetében jelentkező termelési költségeket levonva azt találjuk, hogy az állami adó figyelmen kívül hagyásával megállapítható tiszta haszon 215,54 forint lehetett. A valóságban persze ez az adó figyelmen kívül hagyásával meghatározott haszon sem volt tiszta, mivel a gazdáknak a termelés folytatása céljából félretett vetőmag-tartalékkal is rendelkezniük kellett. Ennek pénzben kifejezett értéke pedig — mint már történt rá utalás — 97,9 forintot jelentett. Ha ezt is levonjuk, kiderül, hogy a szántókon előálló tiszta jövedelem 118,9 forint volt. Egy hektárra tehát 3,42 forint jutott. A kertek művelési viszonyairól az összeírás — sajnos — nem szól. Mindössze annyit áll módunkban elmondani, hogy 600 négyszögöl kert jövedelmét ugyanennyi szántó jövedelmével vették azonosnak (parificalták). Mint a fentiekből már tudjuk, 600 négyszögöl szántó tiszta haszna 42 krajcár volt. Ennek megfelelően 1 hektár kert tiszta jövedelme 3,42 forintot tett ki, az 5,2 hektár kertből így összesen 17,8 forint haszon szárma352