Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Bohony Nándor: Adózó népesség és határhasználat Egerben az 1828. évi országos összeírás adatai alapján

véljük, jogos, ha feltételezzük, hogy a foglalkozás megjelölése nélkül számba vettek többsége földműves, vagy ahogy ma mondanánk, őstermelő volt. A fenti adatok birtokában egyszersmind azt is érdemes volt megvizsgálni, hogy vajon az egyes jogállásokhoz milyen foglalkozás kapcsolódott, amit annál könnyebben tehettünk, mivel 602 személy, vagyis 12 honorácior (27,3%), 309 civis (85,1%), 180 inquilinus (8,9%) és 101 subinquilinus (13%) esetében a foglalkozás is pontosan tisztázható volt. A jogállás és foglalkozás közti összefüggéseket tekintve, karakteres csoportot egyedül a honoráciorok alkottak, akik egy kereskedőtől eltekintve, valamennyien szellemi munkából éltek. A civisek, inquilinusok és subinquilinusok körében ilyen egységet nem figyelhettünk meg, általában iparral és kereskedelemmel foglalkoztak. Az órás szakmában például csakúgy voltak civisek, mint subinquilinusok. Minthogy az iparosok körében 180-at inquilinus, azaz magyarul zsellér, 101-et pedig subinquilinus, azaz házatlan zsellér jogállással tartottak számon, nem haladhatunk tovább anélkül, hogy meg ne jegyeznénk: adataink tükrében meglehetősen differenciálatlannak tűnik az a szemlélet, amely a zsellérekben és alzsellérekben csupán szegény, vagy éppen teljesen nincstelen parasztot lát. Mint ez az eset is bizonyíték lehet rá, a fogalom és a szóhasználat pontosítása a továbbiakban a szakirodalomban oly sokat emlegetett zsellérség esetében sem takarítható meg. Mindezek után megkerülhetetlennek látszott, hogy választ ne keressünk rá: a különböző jogállású csoportok és az egyes foglalkozási kategóriák milyen mértékben részesültek abban a hatalomban, amit a városi magisztrátus testesített meg. Az adókötelesek sorában 23 személyt találtunk, aki tagja volt az elöljáróságnak. Ezeknek több mint fele, pontosan 18 (52,5%) volt honorácior és 8 (47,8%) civis, azaz polgár. Az inquilinusok és subinquilinusok, tehát a zsellérek és házatlan zsellérek számára nem volt hely a városi tanácsterem padsoraiban. Ami a foglalkozási kategóriákat illeti, azokra csupán a 8 polgár foglalkozása alapján következtethetünk. Ezek között pedig 1 volt hegybíró, 2 karabélykészítő, 1 csizmadia, 1 gombkötő, 1 takács és 2 kereskedő, ami világosan utal rá, hogy az iparos és kereskedő polgárság viszont már szóhoz jutott a város életének irányításában, a kisebb-nagyobb kérdések eldöntésében. A jogállásra és foglalkozásra vonatkozó adatok megtekintése után okvetlenül érdemesnek látszott, hogy megvizsgáljuk, vajon az adóköteles természetes személyek hány családhoz, illetve háztartáshoz tartoztak. Dávid Zoltán módszere

4 alapján rekonstrukciót hajtva végre, azt az eredményt kaptuk, hogy a város 6708 adóköteles egyede 781 család és 2582 háztartás keretében élt. A 781 családban összesen 897 volt az adóköteles természetes személyek száma. 673 családban (az adózó családok 86,2%^ában) csupán 1, 101-ben (az adózó családok 12,9%-ában) 2, 6 családban (az adózó családok 0,8%-ában) 3 adóalany élt, és csupán 1 családot (0,1%) találtunk, ahol az adózók száma elérte a négyet. Egy családra így átlagosan 1,14 contribuens személy esett. Az adóköteles háztartásokban, a dolog természetéből logikusan következően, már jóval magasabb volt az adókötelesek száma. Tételes felsorolásban: 2 adóköteles 2035 (78,8%), 3 adókötelest 349 (13,6%), 4 adókötelest 120 (4,6%), 5 adókötelest 32 (1,3%), 6 adókötelest 12 (0,5%), 7 adókötelest 6 (0,3%), 8 adókötelest 3 (0,05%), 9 adókötelest szintén 3 (0,05%), 10 adókötelest 1 (0,02%) és 14 adókötelest ugyancsak 1 (0*02%) háztartásban jegyeztek fel; az 1 háztartásra eső átlag tehát 2,3 fő volt. A jogállásra vonatkozó adatok birtokában hasonlóan fontosnak tűnt, hogy az egyes családok és háztartások jogállását külön is vizsgálat tárgyává tegyük. A családok jogállását illetően azt állapíthattuk meg, hogy azok, legalábbis az összeírás tanúsága szerint, minden egyes esetben azonos jogállású elemekből tevődtek össze, vagyis e tekintetben homogének 347