Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Bodnár László: Településközpontok és vonzáskörzeteik Heves megyében

A településhálózat fejlődésének közelmúltbeli elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a fejlődés céljaira rendelkezésre állott eszközök hatékonyabb felhasználását csök­kentette a szükséges koncentráció nem kielégítő volta, a fejlesztési erőfeszítések, beruhá­zások szétaprózottsága. Természetesen a lakosságellátás alapintézményei sok esetben nem is koncentrálhatok, például óvoda, általános iskola alsó tagozata, körzeti orvosi rendelő. Tehát vannak a koncentrálásnak racionálisan át nem léphető határai. Az alapel­látás nemcsak a vonzáskörzetek központjában biztosítandó egyes területeken, hanem min­den településen — a lehetőségek határain belül. Ezek ellenére sem sikerült a kívánatos mértékben érvényt szerezni a terület- és településfejlesztése társadalompolitikai céljainak. Az azonos szerepkörű települések ellátottsági viszonyainak színvonalában meglevő különb­ségek mérséklése érdekében nem minden vonatkozásban sikerült teljesíteni a kitűzött célt. A termelőerők területi koncentrációjának eredményeként jönnek létre a nagyobb lélekszámú települések, településcsoportok, amelyeken belül a társadalmi-gazdasági mun­kamegosztás sokrétűvé válik, következésképp egyre több feladat ellátására képesek. A kapcsolatok kialakulásában a meghatározó szerepet az egy vagy több úgynevezett köz­ponti település játssza, amely a fejlődés során viszonylag legkedvezőbb természeti, gazda­sági feltételekkel rendelkezik, és ebből eredően mind a népesség számát, mind a munka­helyek számát tekintve kiemelkedő jelentőségű, ez lehet város vagy község. A települések és környékük kölcsönhatásának ismert és sok oldalról vizsgált összefüggésein belül mindig is külön figyelmet érdemelt és kapott a városok szerepe, a vonzáskörzetben levő közsé­gekre gyakorolt hatása. A városok és vonzáskörzeti kapcsolataiban számításba kell venni azt, hogy Heves megyében például a városi lakosság aránya 1970 és 1977 között 30,5%-ról 33,7%-ra növekedett, ugyanakkor jobban jelentkezik a legkisebb településeken is az ottmaradási igény, tehát az ellátás szervezésében, a vonzáskörzet kapcsolatokban nem elhanyagolható a kevés lakosságszámú települések száma sem. 1. Középfokú vonzáskörzetek A középfokú vonzáskörzeteken belüli települések, illetve alapfokú körzetek kapcso­latát több tényező biztosítja. Egyrészt egy-egy középfokú körzet népességszáma megha­tározó, amennyiben 40-60 ezer ember látható el gazdaságosan középfokú ellátást biz­tosító intézményekkel. Másrészt meghatározóak a munkaerő-áramlás erővonalai, a mint­egy 45 perces ingázási körzetek. Igen fontos tényező a középfokú körzetek lehatáro­lásánál a területek gazdasági szerkezete. A városok vonzáskörzeteinek területi határait a kialakult, illetve fejlődő társadalmi­gazdasági kapcsolatok figyelembevételével a megye jóváhagyott településhálózat-fejlesz­tési terve tartalmazza. Ennek megfelelően Heves megyében Eger, Gyöngyös, Hatvan váro­sok és a városiasodé Heves nagyközség látja el a vonzáskörzet-központi szerepet és e négy település mint középfokú központ (Egernek részleges felsőfokú központ funkciója is van) kapcsolatai, vonzása az egész középfokú körzetre kiterjed és ilyen értelemben a négy körzet a megye egész területét behatárolja. A megyében kialakuló négy középfokú von­záskörzet gazdaságilag különböző szerkezetű területeket tartalmaz. A megye középfokú központjaiban a városi tradíciók Heves nagyközség kivételével már kialakultak. E települések igazgatási-szervezési, oktatási, kulturális, egészségügyi, ke­reskedelmi és szolgáltatási, valamint munkahelyi szerepkörük messze túl terjedt hatá­raikon, jelentős vonzást gyakorolnak környezetükre. A betöltött és ellátott funkciók fon­tos városképző tényezőként jellennek meg. A városok — ideértve a hasonló funkciót gyakorló Heves nagyközséget is — s a középfokú vonzási körzetükbe tartozó települések kapcsolata azonban természetesen nem egyforma és azonos hatásfokú.

Next

/
Oldalképek
Tartalom