Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Molnár József: Az egri tanítóképző megalakulása és főbb eseményei a népoktatási törvény megjelenéséig

tudván az érsek kinevezéseit, nem emelt kifogást a tanárok személye ellen, de hogy az elv érvényesüljön az egri intézetnél is, azért a császári kormány is kinevezte ugyanazokat a személyeket az intézet tanáraivá. A képesítő vizsgálatokra az egri főpásztor érseki biztost nevezett ki, ugyanakkor a minisztérium császári kormánybiztost nevezett ki ugyanarra a képesítővizsgálatra. Az érsek tiltakozott a császári kormány illetéktelen beavatkozása ellen. Bartakovics érsek ellenállása, tiltakozásai a császári kormány intézkedései ellen azzal fenyegették az egri tanítóképzőt, hogy elveszíti nyilvánossági jogát, és magánintézetté nyilvánítják. Végre is a kormány engedett és 1858. február 6-án rendeletben erősíti meg az intézet nyilvánossági jogát. Az intézet tanulói. Az intézet növendékeinek létszáma a szabadságharc leverése után közvetlenül nem sok: 1850-ben 19 fő; 1851-ben 14; majd az ötvenes évek közepén 34 és 52 között van; 1860-ban 79 fő; 1864-ben 86 fő. Az önkényuralom idején az egri tanítóképzőben összesen 949-en szereztek tanítói oklevelet. Ebben a korszakban az iskolai év október 1-én kezdődött. Ekkor valamennyi növen­dék megjelent az összeíráson, amely két napig tartott. Pár nap múlva volt az ünnepélyes tanévnyitás (Veni Sancte), amelyen jelen volt az intézet kanonok-igazgatója, minden intézeti tanár és az összes növendék. A következő nap már rendes iskolai munkanap volt. Alighogy megkezdődtek az előadások, pár nap múlva már kiadták a szüreti szünetet, amely általában egy hétig tartott. Az I. félév január végén fejeződött be, melyet egy hét szünet követett és azután kezdődtek a félévi vizsgák. E vizsgákat osztályonként és tárgyan­ként tartották kb. február 20-ig. Ezután félévi szünet következett március 2-ig. Március elejétől július elejéig tartott a II. félév és július végéig a vizsgák. A nagy vakáció augusztus és szeptember hónapban volt. A növendékek fegyelme ellen e korszakban viszonylag nem sok panasz merült fel. A tantestületnek csak néhányszor kellett összeülni a tanulók kihágásai és csínytevései fölötti ítélkezésre. A leggyakoribb büntetés a tanuló bezárása volt. A bűnösnek adtak időt a javulásra és csak akkor zárták ki az intézetből, ha ismételten visszaesett bűnébe. A diákok otthoni és városban való viselkedését a Lyceum pedellusa ellenőrizte. Ezért a megbízatásért 20 váltóforint fizetést kapott évente. A pedellus este 9 óra után elindult a hóstyai (külvárosi) diákszállások felé. Négyszögletes lámpájával végigjárta az összes kocsmákat, majd a diákszállások felé indult. Elég gyakran megtörtént, hogy borozó, jókedvű diákokra bukkant a szállásokon. Őt is megkínálták és együtt dáridózott a diákokkal. (Ugyanis a pedellusok általában egyszerű egri emberek voltak, akik szerették a jó zamatú egri borokat. Tudták ezt az egri képzős diákok is és kihasználták a pedellusok gyöngéit.) Ezek a hírek azonban eljutottak az egri érsek fülébe is és éppen ezért megvál­toztatta az ellenőrzési rendszert. A pedellus helyébe egy öreg kurátor diákot (kurá­tor = idősebb diákvezető) neveztek ki, évi 30 váltóforint fizetséggel. Némileg javult ezután a helyzet, egy ideig, de a huncut diákok mindig találtak kibúvót és alkalmat a kiruccanásra (egyébként ez a megállapítás nyugodtan vonatkoztatható a mai 17—18 éves középiskolai diákokra is). Képesítői minősítések. A Ratio Educationis alsó, közép és felső elemi iskoláról szól; 1845-ben egy Tanodai Szabályzat csak alsó és felső elemi iskolát ismer el; az Organisa­tions Entwurf fő- és alelemi iskolát különböztet meg. Az 1856/57-es iskolai évben az oklevelek záradékában a következő minősítések szerepeltek: főelemi tanodai főtanító—; alsó elemi tanodai főtanító—; alsóbb elemi osztálytanító—; alsóbb elemi osztály­főtanító—; alsóbb elemi segédtanító. Az oklevelek formája nem volt egységes. Ahány intézet volt, annyiféle okleveli minősítést állítottak ki. A magánvizsgát tevők kézíráros bizonyítványt kaptak, a rendes növendékek számára pedig a kormány küldött német—ma­gyar szöveggel bizonyítvány-blankettákat. 303

Next

/
Oldalképek
Tartalom