Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Molnár József: Az egri tanítóképző megalakulása és főbb eseményei a népoktatási törvény megjelenéséig

lelő adagban lesznek ellátva. Az étkezés rendje mindig ilyen lesz, kivéve azokat az eseteket, mikor valamely rendkívüli ünnepen, vagy egy jóltevőnek adományából pecsenyét kapnak Legyenek mindig megelégedve a feltálalt ételekkel s tisztelettel beszéljenek róla annak tudatában, hogy állásukban aligha fognak jobban étkezni.. .. Szabad időkben gyakorolják magukat hasznos munkákban, különösen a könyvkötésben és festésben és sohasem töltsék el idejüket semmittevésben az ablaknál. ... Ha a házon kívül van valakinek teendője, kérjen engedélyt a ház elhagyására az intézet tanítójától s akkor sem egyedül, csak egy társa kíséretében távozzék hazulról, de a kitűzött időre térjen vissza. Az éjtszakát házon kívül tölteni senkinek sincs megengedve."

1

1 A két évfolyamos tanítóképzés során is — az alapítástól kezdve a szabadságharc kitöréséig — állandóan változó képet mutatott az intézetben tanuló növendékek létszáma: például 1828-ban mint láttuk, összesen 7 fő tanult, 1832-ben 23 fő; 1837-ben 24 fő; 1840-ben 22 fő; 1844-ben 17 fő; 1847-ben 34 fő az összlétszám. Az egri érseki tanítóképző megalapítása utáni években még mindig elég kevés képzett tanító volt és nem véletlen, hogy egymás után alakulnak meg a protestáns és az állami tanítóképzők. 1839-ben Debrecenben, Nagykőrösön és Nagyenyeden, majd 1840-ben az első királyi katolikus tanítóképzőket szervezik meg Pesten, Szegeden, Miskolcon, Érsekújvárott és Nagykanizsán. Ezek az egri tanítóképző alapján és mintáján működtek és mind két évfolyamúak voltak. 2. Az intézet és növendékei az 1848/49-es szabadságharc idején A XIX. század elején a nagy francia forradalom eszméinek hatása egyre inkább jelentkezett az európai országokban. Az öntudatos polgárság, a haladó érteimiségés a nemesség legjobbjainak nyüt, vagy titkos szervezkedései alapjaiban ingatták meg a régi feudális társadalmi rendet. 1848 elejének a „Népek Tavaszá"-nak forradalmai megrémítették a gyűlölt kizsákmányolókat. Palermo, Párizs, Bécs, Berlin, Milánó, Velence stb. népeinek forradalmai mellett Pesten is kirobbant a forradalom, hogy a magyarság levethesse a gyűlölt „Habsburg-jármot" és elindulhasson a fejlődés, a polgári átalakulás útján. Az 1848—49. évi események az egri tanítóképző fölött sem tűntek el nyomtalanul. Az 1847-es iskolai évre, mint már előbb említettem, összesen 34 tanuló, 1848-ban 31 tanuló, az 1849-i tanévre már csak 14 tanuló iratkozott be, de ezek is szinte valamennyien ott hagyták a Lyceum falait, midőn a haza hívó harangjai megkondultak. 1848. március 19-én még ott vannak azon a népgyűlésen, ahová városunk egész ifjúsága felvonult meghallgatni a pesti ifjak által összeállított 12 pontot, majd rá négy napra eltávolítják az „osztrák sasokat" a középületekről. Ugyanazon év őszén pedig már mint fiatal honvédek harcolnak a hős honvédzászlóaljakban az ország különböző csataterein. 1848. december 9-én megalakult Egerben a 26. honvédzászlóalj, főleg egri, Heves megyei és debreceni fiatalokból. Az intézet növendékeinek jó része ide csatlakozott. A 26. zászlóalj Heves megyei honvédeinek részleges névsorában több növendék nevét találtam meg, mint például Mezei Józsefét, aki őrmesteri rangot ért el és a szolnoki és nagysallói csatában vett részt, vagy Fodor Pálét, aki több dicső csatában vett részt, mint például Hatvannál, Isaszegnél. A szabadságharc leverése után egy ideig bujdosott, majd hazatért. Később ismét beiratkozott a tanítóképzőbe és megszerezte a tanítói oklevelet. Ugyancsak az intézet növendékei voltak Balla János, aki hadnagyi rangot és Zelei Gyula, aki tizedesi rangot ért el. Mindketten kétévi bujdosás után tértek vissza és az 1851—52-es tanévre iratkoztak be ismét a tanítóképzőbe, ahol meg is szerezték a tanításhoz szükséges oklevelet. 300